Szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen az Egyesült Államok a több mint 50 százalékos orosz tulajdonjog miatt - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök pénteken.
Az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) a Gazpromnyeft és az Oroszország ellen irányuló szankciók listájára felvette a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is - jelentette be a szerb elnök, és hozzátette:
Washington azt követeli, hogy Szerbia teljesen vonja ki az orosz tőkét és érdeket a NIS-ből, minderre pedig 45 napot kapott.
Aleksandar Vucic hozzátette: Belgrádnak február 25-ig van ideje lépéseket tenni.
Mint mondta, Szerbia felelősségteljesen és komolyan fog reagálni a szankciókra. Véleménye szerint Szerbia semmi olyat nem tett, amivel azt érdemelte ki, hogy ilyen szankciókat vezessenek be egy, az országban működő céggel szemben.
"A nagyhatalmi konfliktusokba, a globális konfliktusokba semmiképpen sem avatkoztunk be, erre vigyáztunk, mindentől távol maradtunk, nem álltunk senki árnyékába. Ma súlyos és komoly szankciókkal nézünk szembe" - húzta alá.
A szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
