Nyolcvanöt éves Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó
2025. február 4. 12:53
Kedden ünnepli 85. születésnapját Keglovich László olimpiai bajnok labdarúgó, edző, sportvezető.
kisalfold.hu
A soproni születésű sportoló kezdetben atletizált és kosárlabdázott, végül 14 évesen "váltott" a labdarúgásra - olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság köszöntőjében.
Profi pályafutása meghatározó klubja a Győri ETO volt, melynek színeiben 312 mérkőzésen szerepelt balszélsőként, majd jobbhátvédként. 1959-ben tagja volt az UEFA-tornán harmadik helyezést elért magyar ifjúsági válogatottnak. Felnőtt csapatával nyert bajnokságot, a BEK-ben - a Bajnokok Ligája jogelődjében - az elődöntőig jutott.
Legnagyobb sikereként az 1968-as mexikóvárosi olimpián aranyérmet nyert.
Játékospályafutását követően 1967-ben edzői képesítést szerzett, főként az utánpótlásban dolgozott, több későbbi neves, válogatott futballista - többek közt Stark Péter, Fehér Miklós, Turbék István, Somogyi József - is nála ismerkedett meg a sportág alapjaival.
Sportvezetőként az ETO elnökhelyettese és elnökségi tagja, utánpótlás-szakágvezetője volt, 1996-1997-ben 15 mérkőzésen a felnőtt csapat vezetőedzőjeként is dolgozott.
Győrben 2014-ben a város díszpolgára lett, több kitüntetése mellett 2012-ben egykori klubtársaival, Orbán Árpáddal és Palotai Károllyal együtt a Győri Sportlegendák Klubja tagjainak sorába választották.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.