Fogadta a kanadai miniszterelnököt a brit uralkodó
2025. március 17. 23:55
Fogadta hétfőn Londonban Mark Carney kanadai miniszterelnököt III. Károly brit király.
skynews
Carney, akit pénteken iktattak be hivatalába, két héten belül a második kanadai kormányfő, akit a brit uralkodó személyesen fogadott a Buckingham-palotában. Mark Carney elődje, Justin Trudeau, aki még miniszterelnökként részt vett a március elején Londonban rendezett nemzetközi Ukrajna-csúcstalálkozón, az értekezlet résztvevői közül egyedüliként szintén felkereshette a 76 esztendős királyt.
A monarchia diplomáciai gyakorlatában szinte példátlan, hogy a brit uralkodó ilyen rövid idő belül kétszer egymás után fogadja ugyanannak az országnak a vezetőit. A médiának nyilatkozó udvari illetékesek szerint III. Károly a gesztussal egyértelműen kifejezésre kívánta juttatni, hogy maradéktalanul támogatja Kanada szuverenitását.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi hetekben többször is kijelentette, hogy Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamává kellene válnia. Trump - aki jelentős vámokat is kivetett az amerikai piacra exportált kanadai termékekre
- egyik legutóbbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két ország határa mesterséges választóvonal, amelyet ideje felszámolni.
A jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség jelenlegi 56 tagállama közül - az Egyesült Királysággal együtt - tizenötnek azonban a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly király az alkotmányosan elismert államfője, és köztük van Kanada is, amely a világ legnagyobb területű monarchiája.
III. Károly a szigorú protokoll alapján nem nyilváníthat személyes véleményt hazai és nemzetközi aktuálpolitikai kérdésekben, az utóbbi hetekben azonban számos gesztusértékű jelét adta annak, hogy támogatja Kanadát.
A király minap a Buckingham-palota parkjában juharfát ültetett, amely Kanada nemzeti jelképe, a múlt héten, amikor látogatást tett a brit királyi haditengerészet Prince of Wales nevű repülőgéphordozóján, kanadai katonai kitüntetésekkel ellátott díszegyenruhában jelent meg, a kanadai miniszterelnökkel tartott hétfő esti találkozóján pedig a Kanada-érdemrend kitűzőjét viselte.
Mark Carney 2013 és 2020 között a Bank of England kormányzója volt. Ő volt az 1694-ben alapított brit jegybank 120., egyben első külföldi vezetője.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
