Félmilliónyi kiskertben termelnek zöldséget saját célra
2025. március 22. 22:35
Az idén is félmilliónyi kiskertben termelnek zöldséget saját célra - közölte az Agroinform.hu felmérése alapján pénteken az MTI-vel.
A szakportál felmérése szerint ezekben a hetekben több mint félmilliónyi kiskertben összesen mintegy 35-40 ezer hektáron kezdik meg a tavaszi munkákat, a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
A közleményben ismertetik, hogy a kutatásukban részt vevő félezernyi válaszadó 54 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, 29 százalékuknak 200 négyzetméternél nagyobb terület is rendelkezésre áll erre a célra.
A túlnyomó többség, 87 százalék a lakóház körül található udvart vagy kertet műveli, de 20 százaléknyian vannak, akik a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben (is) tevékenykednek, 7 százaléknyian el nem kerített termőföldön is fenntartanak kiskertet.
A válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, ezek a kiskertek 98 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 85 százalékos az uborka és más tökfélék aránya, a gyökérzöldségek is jelen vannak a kertek 83 százalékában. Hüvelyesekkel a kiskertet művelőknek 74 százaléka foglalkozik, ugyanennyien termesztenek salátát és egyéb levélzöldségeket. Káposztaféléket 47 százaléknyian, burgonyát pedig 45 százaléknyian termesztenek.
A kiskertre fordított időt tekintve jelentősen szóródtak a válaszok, a felmérésben részt vevők 57 százaléka heti szinten legfeljebb tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig terjedő időszakban. 26 százaléknyian ugyanakkor minimum 20 órát írtak heti kertészkedésre, ami naponta átlagosan legalább három órát jelent - közölte az Agroinform.hu
A válaszadók 96 százaléka többé-kevésbé rendszeresen juttat vizet az ültetvénye legalább egy részére. Az öntözővíz fő forrása leggyakrabban a területhez tartozó fúrt kút, illetve az összegyűjtött esővíz. Vezetékes vízzel - annak magas költsége miatt - csupán az érintettek 18 százaléka öntöz rendszeresen.
A közleményben kitértek arra, ha gyümölcsfák is vannak a kiskertben, azok gondozása leggyakrabban a tavaszi metszést jelenti, a tulajdonosok 81 százaléka fordít erre gondot. 54 százaléknyian évente 1-2 alkalommal megelőző permetezést végzenek. A válaszadók 44 százaléka időnkénti trágyázással, 41 százalékuk pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését, 12 százaléknyian vannak olyanok, akik a gyümölcsfát egyáltalán nem gondozzák, csupán éréskor szedik le a termést.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Sulyok Tamás Andrzej Duda lengyel elnököt méltatva hangsúlyozta, "személyes példájával és munkájával olyan virágzó időszakát teremtette meg a magyar-lengyel kapcsolatoknak, amelyek még jobban erősítették a már amúgy is szoros viszonyt".
Soltész Miklós beszéde végén ígéretet tett arra, hogy az érsekséggel összefogva az áldozatok tiszteletére és a közösség erősítésére megújítják az olaszfalui katolikus templomot.
A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában - akár egy a tízhez arányú költséggel - állítja elő a lőszereket, mint Oroszország.
A templomot alapító I. András uralkodásának 14 évéről szólva azt mondta, a király útját belső és külső háborúk kísérték végig: keresztényellenes pogánylázadás, Gellért püspök és társainak vértanúhalála, a német-római császári hadak többszöri betörése, véres csaták a Dunántúlon és a Vértesben, elsüllyesztett hajóhad Pozsonyban, egyházszakadás Róma és Konstantinápoly között.