Az Európai Kiberbiztonsági Hónap magyarországi kampánya keretében ismét meghirdeti Játs(s)zMa elnevezésű kiberbiztonsági vetélkedőjét a Belügyi Tudományos Tanács és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet; jelentkezni szeptember 28-án éjfélig lehet.
A Belügyi Tudományos Tanács honlapján azt írta, a vetélkedőt október 20-án, 21-én, 29-én és 30-án rendezik meg, online formában, jelentkezni szeptember 28-án éjfélig lehet. A vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Idén már hat területről várják a jelentkezőket: a vetélkedő első napjának délelőttjén a belügyi-rendészeti ismereteket oktató köznevelési intézmények tanulói, délutánjára az egészségügyi köznevelési intézmények tanulói vesznek részt. A második nap délelőttjére a rendvédelmi technikumok tanulóit, és a felsőoktatási hallgatókat, a harmadik nap délelőttjére a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek részéről delegált jelentkezőket várják. A vetélkedő harmadik napjának délutánjára az egészségügyi dolgozókat várják, ezen a napon versenyeznek a centrumkórházak és irányított intézmények, az irányító vármegyei intézmények, kórházak, valamint az országos intézetek, klinikák dolgozói. A negyedik napon versenyeznek a 18-40 év közötti hallássérült jelentkezők.
A résztvevőknek átlagos informatikai, felhasználói ismeretekkel kell rendelkezniük, a szervezők nem fogadják el azok jelentkezését, akik informatikával, információbiztonsággal, biztonságtechnikával vagy kibervédelemmel kapcsolatos szakok, szakirányok hallgatói, vagy ilyen végzettségük van.
A csapatok a játékok során pontokat gyűjtenek, a verseny végén a győztes csapat kategóriánként elnyeri a vándorkupát. Az első három helyezést elért csapat díjazásban, minden résztvevő pedig oklevélben részesül.
A vetélkedőt a Belügyi Tudományos Tanács és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet szervezi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az ITBN CONF-EXPO, a Lumin8 Rendezvényközpont, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szakmai támogatásával.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A külügyminiszter hazánk szempontjából különösen aggasztónak nevezte, hogy magyar állampolgárok és intézmények is váltak már célponttá, s ennek kapcsán felidézte, hogy 2023 februárjában ezen mozgalom külföldi tagjai öt brutális támadást hajtottak végre fényes nappal Budapesten ártatlan emberek ellen.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság növekedésének alapja a háztartások fogyasztása maradhat, amelyet a dinamikus bérnövekedés támogat. Az év második felében a növekedés élénküléséhez kulcsfontosságú a bizalom helyreállítása és az európai konjunktúra élénkülése is.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
