Noha az FTC eggyel kevesebb meccset játszott, a Paks négypontos előnye azt jelenti, hogy legalább két forduló kellene ahhoz, hogy a Fradi visszavegye a vezetést az NB I tabelláján. A kép egyelőre torz, hiszen a nemzetközi mezőnyben labdába rúgni képes csapatok közül a Fradi a negyedik, a Győr a hetedik. Az összes többi csapat csak nevetségessé tenné a magyar klubfutballt nemzetközi kupaküzdelemben. A most harmadik Felcsút azonnal kiesett a nemzetközi mezőnyből. Az NB I-ben a Fradit azonban megverte, állítólag azért, mert Hornyák Zsolt edző a félidőben jó taktikai módosítást tett. Kérdés, hogy ugyanilyen taktikai módosítást miért nem tudott tenni akkor, amikor külföldi ellenféllel kellett ütköznie. Egyértelmű, hogy a Felcsútot nem szabad nemzetközi meccs lehetőségéhez juttatni. Ugyanez mondható el a Paksról, amely szintén leszerepelt a nemzetközi mezőnyben. Furcsa, hogy az atomváros edzője most azt nyilatkozta, könnyebb így a bajnokságra koncentrálni. Kérdés, mi értelme van az NB I-nek, ha nem az, hogy ebben a bajnokságban lehet a kupaküzdelmekben való indulás lehetőségét kivívni. Ha egy edzőnek teher az, hogy a magyar bajnokság mellett nemzetközi meccseket kell játszani, akkor ezt az edzőt azonnal az NB II-be kell buktatni. Semmi értelme annak, hogy az NB I-ben hősködjön, hősködnie a Kolozsvár csapata ellen kellett volna: mára kiderült, hogy a kolozsvári gárda nagyon is verhető. A magyar klubfutballnak folyamatosan jelen kellene lennie a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában és két csapattal a Konferencia-ligában, amelyet egyesek konfetti-ligának csúfolnak. Ezekben a kupaküzdelmekben a csoportkör után is kell magyarországi csapatnak lennie, sőt az elődöntőbe, idővel a döntőbe is be kell jutnia. Ha ez legalább nem célkitűzés, akkor semmi értelme a hazai NB I-et fenntartani.