A CERN ülése a magyarok fővárosában
Pénteken megkezdődött az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN legfőbb döntéshozó testületének ülése Budapesten.
A 25 tagország, köztük Magyarország kutatóit képviselő CERN Tanács budapesti ülésén az európai részecskefizikai stratégia felülvizsgálatáról és megújításáról határoz.
Tanács Zoltán szakmikniszter köszöntőjében egyebek mellett azt mondta, hogy a testület pénteki döntésének – arról, hogy mi legyen a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) követő korszak zászlóshajó projektje - óriási hatása lesz a részecskefizika területén nemcsak az elkövetkezendő évekre nézve, de évtizedek távlatában is.
"A mai találkozó célja biztosítani, hogy az európai részecskefizika kutatása és fejlesztése továbbra is a globális tudomány és technológia élvonalában maradjon" – hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte, hogy
a CERN - amelynek Magyarország 1992 óta teljes jogú tagja - tevékenysége jelentős és egyre növekvő mértékben gyarapítja Európa tudományos és gazdasági ökoszisztémáját.
Tanács Zoltán köszöntőjében kitért arra is, hogy a korábbi magyar miniszterelnök, Orbán Viktor tíz éve nem járt az MTA épületében, az új kormány viszont minisztériumot szentelt a tudománynak és a technológiának, és erős kapcsolatra törekszik a tudományos közösséggel, mivel meggyőződésük, hogy a tudomány az egyik legfontosabb dolog, amibe egy ország befektethet, még ha távolinak is tűnik ez a mindennapi élettől.
A részecskefizikus-közösség hat-hét évente felülvizsgálja és újrafogalmazza az európai részecskefizika stratégiáját, amelyet a CERN Tanács hagy jóvá. A dokumentum, amelyet a budapesti ülésen várhatóan elfogad a CERN döntéshozó testülete, javaslatot tesz arra, mi legyen a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) követő korszak zászlóshajó projektje: hogyan kutatható a sötét anyag és a sötét energia, amely az univerzum 95 százalékát alkotja, és hogyan erősítheti mindez Európa tudományos versenyképességét.
Az elmúlt években lezajlott előkészítő folyamatban a fizikusok a proton-proton ütköztető LHC-nál is nagyobb energiájú elektron-pozitron ütköztető, a Jövőbeli Körkörös Ütköztető (Future Circular Collider, FCC) megépítését támogatták, amely így várhatóan a következő nagy gyorsítóberendezés lesz. A CERN Tanács végső döntése az FCC megépítésének elkezdéséről 2028 körül várható.
A genfi székhelyű CERN 1954 óta az emberiség egyik legambiciózusabb tudományos vállalkozása:
25 tagország (Magyarország 1992 óta teljes jogú tag) és további 10 társult partnerország 18 ezer kutatójának közös laboratóriuma, amely az anyag legmélyebb titkait kutatja. Itt fedezték fel 2012-ben a Higgs-bozont, de a CERN adta a világnak a nyílt World Wide Webet is, amelynek fejlesztése az 1980-as évek végén kezdődött.
