Elhunyt Sebő Ferenc, a táncházmozgalom egyik elindítója
A Kossuth-díjas előadóművész halálhírét az általa alapított Sebő-együttes a közösségi oldalán osztotta meg.
„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ma reggel édesapánk Sebő Ferenc hosszas betegség után otthonában békésen elhunyt” – írta Sebő László a Sebő-együttes Facebook-oldalán.
A folkradio.hu-n közzétett életrajza szerint Sebő Ferenc a a székesfehérvári zeneiskolában kezdtem meg zenei tanulmányait, később pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Ezt követően építészként helyezkedett el, majd utóbb, 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi ágazatának zenetudományi szakán is diplomát szerzett. Mindeközben énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott bea BME Egyetemi Színpadán. 1971-től 1973-ig emellett a 25. Színház zeneszerzője és előadója volt, továbbá szerepelt Jancsó Miklós Még kér a nép és Zolnay Pál Fotográfia című filmjeiben. Rádió- és televíziószereplések mellett 1973 és 1980 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla amatőr táncegyüttes zenei vezetője is volt, továbbá bekapcsolódott a népzenekutatásba is: a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója lett. Ebben az időszakban volt tagja a Kassák Klubnak is, és megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar táncokat, énekeket. Timár Sándorral együtt a magyar táncház mozgalom meghatározó alakja volt.
A Magyar Televízió Zenei Osztályán népzenei szerkesztőként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán pedig népzeneoktatóként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként népzenével kapcsolatos kutatómunkát végzett még kései éveiben is. 1991-től a Magyar Televízió munkatársaként az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régizenei témájú műsorok. Számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz. A Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnökeként is tevékenykedett, önálló rádióműsort is jegyzett Népzene-Sebő címmel. 1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, 2002-2011 közt az általa alapított Hagyományok Házának volt a szakmai igazgatója. 2012-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát, 2014-ben a Nemzet Művészének választották. A Sebő Együttes alapítójaként több mint harminc lemezt jelentetett meg. Kiemelkedőek versmegzenésítései (József Attila mellett Weöres Sándor, Nagy László), valamint számos filmzene és színházi kísérőzene fűződik a nevéhez.
Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, melyet további harminc anyag követett. Megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit.
Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt (Még kér a nép, Fotográfia, Amerikai anzix, Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek), dolgozott a rádió és a színház számára is. Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2003-ban Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki. Népművészeti örökségünk ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, valamint újító szellemű műsorok létrehozásáért, határainkon túl is számontartott sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át. A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült. Születésnapja alkalmából öt éve Sebő 70 címmel monográfia jelent meg, a Müpában gálakoncertet tartottak. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagjává választották.
