Bakondi György elmondta, hogy Iránból nagy számban menekülnek az emberek Azerbajdzsán és Törökország felé. Szavai szerint ez a mozgás a bombázások és az eszkalációs fenyegetések következménye.
Amíg korábban a téli időszakban az érkezők számának csökkenése volt jellemző, ez most nem történt meg, ennek pedig az az oka, hogy az embercsempészek szervezettebbek, egyre korszerűbb eszközparkkal, jelentős anyagi lehetőségekkel rendelkeznek, és gondoskodnak a migránsok szállításáról, szállásáról.
Ugros eliminandos esse - 907-ben a Keleti Frank Királyság központjában rendelték el a magyarok kiirtását. Nem ez volt az utolsó kísérlet. Most a brüsszeli főhadiszálláson fogalmaztak meg hasonló szellemiségű fenyegetést.
Az úgynevezett erőszakkészség már a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak, ám személyi sérülés nem történt. Emellett szinte már mindennaposnak mondható a rendszeres verbális fenyegetőzés, és az, hogy fegyvert fognak a határvadászokra.
Orbán Balázs elfogadhatatlannak nevezte, hogy kettős mércét alkalmaznak a tagállamokkal szemben, miközben az elhibázott háborús szankciós politika miatt Európa óriási gazdasági problémákkal küzd és versenyképességi hátrányokat szenved el.
Magyarország már 600 milliárd forintot költött határvédelemre, ennek eddig alig 1,5 százalékát térítette meg az EU, miközben az ország az EU határait is őrzi akkor, amikor a saját határait védi - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Támadják a műszaki akadályrendszert, a rendőrség járműveit, fahusángokkal, kövekkel és csúzliból kilőtt fémgolyókkal a rendőröket is. Szerbiában, a határ közelében "megjelentek a fegyverek", "kis mélységben, lakott területen kritikussá vált a közbiztonsági helyzet" – jelentette Bakondi György.
Ártatlan „menekülteknek" tünteti fel a balliberális propaganda a migránsokat. Füllentéseik beleütköznek a valóságba. Határőrzőink fegyveres támadással is kénytelenek szembenézni.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
