A templom-motívum elméleti alapvetése mogyoróhéjban: a motívum és a téma, a motivikus és a tematikus nem azonos. A motívumhoz nyelvi azonosság kell, a nyelvi szöveg mikéntje a fontos. A főmotívum a mű egész szerkezetére kihat, a mellékmotívum csak egy részére... Költészetünk igen gazdag templommotívumot tartalmazó versekben.
Miért nem „szól” Németh László? – Richárd atya indokoltan szólt, az etikumra minőségeszményt építő író örökségéért: „Nem Németh Lászlónak van szüksége arra, hogy odafigyeljünk őrá. Nekünk, akik itt élünk, hogy ne feledjük: »Az élet egy ügy, egy zászló, amit törik-szakad föl kell valami belső, lelki oromra ütnünk.«”
Faluja nevét műveivel írta fel irodalmunk térképére. A Heves vármegyei Szajla általa lett szellemi végvár. Költő- és írófiát megilleti: „a végek dicsérete” – az in laudem confiniorum.
Fokozott hatással volt rá a Kékszakállú..., a sötét falak közt hullámzó zene, a könnyek tava befelé borzongató hárfafutamai feledhetetlenek. A Fából faragott királyfi élményét is belefoglalta Bartók-versébe. Egy újabb előadás alkalmával ellenőrizte zenei fogantatású verse kritizált részeinek hitelességét.
Büki Attila 1992-ben hozta létre a Xénia Könyvkiadót és Oktatási Stúdiót. Ezzel olyan könyvek kiadását támogatta, amelyek az akkori magyar művelődéstörténetből és sajtótörténetből hiányoztak. Elindította és tíz éven át működtette a vidéki újságírást segítő Gárdonyi Géza Újságíró Iskolát – idézi fel a történéseket Cs. Varga István.
Gárdonyi és Bródy barátságának fundamentumába beépült Eger éltető, anteuszi ereje, lokálpatrióta szeretete. A két egri író szobra az egri Érsekkert csendes, Múzsáknak szentelt ligetének nemcsak dísze, hanem jelképe is.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
A jól szervezett globális pánikkeltés zavartalanul folyik, amelynek a hatására, főleg a nyugati világban, megjelent egy nálunk még alig ismert új fogalom a pszichiátriai szaknyelvben, nevezetesen a klímadepresszió.
Soltész Miklós a 2003-ban létrejött Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum egyik legfontosabb ünnepén, a szebasztei negyven szent vértanúra emlékező kápolnabúcsún mondott köszöntőjében kiemelte azt a hősiességet, amellyel a helyi magyarok kitartanak és kiállnak hitük, valamint a magyar nemzethez való tartozásuk mellett.
Kalmár Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. Ezen a napon végezték ki 1854-ben a marosvásárhelyi Postaréten Török Jánost, Gálffy Mihályt és Horváth Károlyt, akik társaikkal együtt a Habsburg-uralom megdöntését és Magyarország függetlenségének kivívását "tűzték zászlajukra".
A mit kíván a magyar nemzet című felsorolásában a miniszter a 4. pontban említette a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak. Az 5. pontban az szerepel, hogy "nemzeti őrseregünket ne akadályozzák a határaink védelmében és az illegális migráció megállításában."