Történelmi perspektívából, hiteles következtetésekkel, tudományos igényességgel bizonyítja be, hogy az államoknak miért kellene a migrációt, és az abból fakadó problémákat első számú feladatként kezelni, és miért jelent a migráció alapvető fenyegetést saját létükre.
Meglepően őszintén és önkritikusan beszélt Emmanuel Macron francia elnök a francia nagyköveteknek tartott előadásán. A májusi európai uniós vereség óta (ahogy többször írt róla az Origo is, a Marine Le Pen vezette nemzeti jobboldal legyőzte Macron pártját) az elnök sokkal óvatosabban politizál.
Kétszázötven éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb hadvezére, a polgári Franciaország megteremtője.
Kétszázharminc éve, 1789. július 14-én a párizsi nép elfoglalta és lerombolta az önkényuralom gyűlölt jelképét, a Bastille erődjét, ezzel kezdődött a nagy francia forradalom.
Hétre emelkedett azoknak az Irakban harcoló, francia állampolgárságú dzsihadistáknak a száma, akiket Iszlám Állambeli tagságuk miatt ítéltek halálra. Franciaország hevesen tiltakozik a döntés ellen és nem fogadja el, hogy állampolgárait halálra ítéljék. Párizs ugyanakkor visszafogadni sem akarja az általa is bűnösnek tartott embereket.
Az új összetételű Európai Parlamentbe a brit Brexit Párt és a német CDU–CSU pártszövetség küldi a legtöbb képviselőt, a német kormánykoalíció azonban jelentősen meggyengült a vasárnapi választás után. Olaszországban, Lengyelországban és Franciaországban bevándorlásellenes erők gyűjtötték a legtöbb szavazatot.
A teljesen szabadon működő platform új távlatokat nyitott a kommunikáció történelmében, egyúttal annak sikere magával hozta a szabályozására való igényt. Itt pedig hirtelen megbicsaklott a teljes szabadság.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
A kórházparancsnokok feladata az, hogy segítséget nyújtsanak az egészségügyi intézményeknek abban, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges kapacitások, illetve az, hogy gondoskodjanak az eszközök vagyonbiztonságáról – mondta az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, országos kórházfőparancsnok az operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.
– A világ legfejlettebb országai is nagyon komoly kihívással néznek szembe a koronavírus-járvány miatt – kezdte napirend előtti felszólalását a Parlament ülésén Szijjártó Péter.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
