Hogyan értékelik Kádár János személyiségét, örökségét és a nevével felcímkézett kort a rendszerváltás éveinek politikusai? Hack Pétert (SZDSZ), Deutsch Tamást (Fidesz), Lezsák Sándort (akkor: MDF) és Thürmer Gyulát (akkor: MSZMP) abból az alkalomból kérdeztük, hogy ma harminc éve, 1989. július 6-án halt meg a Magyar Szocialista Munkáspárt egykor teljhatalmú főtitkára.
Az események másnapján szűkszavú híradások jelentek meg csupán az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 8-ai, esti órákig elhúzódott üléséről, ahol eldöntötték: Kádár Jánost minden tisztségétől megfosztják.
"Önök a feladatukat teljesítették. Nyugodjanak meg! Aki a karhatalomnál szolgált, beosztáshoz fog jutni" - ilyen és ehhez hasonló szavakkal biztatott Kádár János.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Az államfő a közmédiában sugárzott beszédében azt kérte, "most ne az legyen a kérdés, hogy mi mindenünk nincs, hanem az, hogy kik vannak nekünk, hogy kikért kell türelmesnek lennünk". Úgy fogalmazott, egy korlátok közé szorított húsvét közeleg, amely nem a közös ünneplésről, hanem a segítségnyújtásról, a köszönetnyilvánításról, a türelemről szól.
Orbán Viktor a járványról szólva arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már "kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja "a fényt az alagút végén".
Kíméletlen gyorsasággal változott meg az életünk, szinte felocsúdni sem volt időnk, csak úgy kapkodtuk a fejünket, ahogyan a járvány terjed Európában. Pár hete még furcsán néztek volna rám, ha szájmaszkban, gumikesztyűt húzva megyek ki az utcára, ma már ez is hozzátartozik a mindennapjainkhoz.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
