Stier Gábor – hirtv.hu

„Hazánk léte forog kockán" – vallotta be Putyin orosz elnök a nemzet helyzetéről mondott beszédében az orosz parlamentben kedden. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.

– Főszerkesztő úr, jómagam, aki mély információkkal nem rendelkezem, segélykiáltásnak éreztem Putyin szavait, melyek szerint Oroszország léte forog kockán. Ilyen megfogalmazással utoljára a Wehrmacht támadásakor élt Moszkva. Mi bújik meg a háttérben?

- Én szerintem ez a kijelentés egyáltalán nem kétségbeesett, hanem inkább mozgósító. Egyébként pedig a jelenlegi helyzetet abban az értelemben reálisan írja le, hogy a nyugati világban ma sokan végleg, vagy legalábbis hosszú időre lerendeznék az „orosz kérdést”. Ez pedig feltételezi Oroszország végletes meggyengítését, amely már tényleg az ország létét fenyegetné. Ez azonban egyelőre inkább egyesek vágya, mint realitás. Ugyan nem a Kreml eredeti elképzelései szerint alakultak a dolgok, Oroszország beleragadt egy elhúzódó háborúba, de nem áll vesztésre. Az erőviszonyokat és a frontok jelenlegi állását nézve pedig nem látok esélyt arra, hogy Ukrajna a külföldi támogatás jelenlegi trendje mellett győzzön. Putyin beszéde egyébként magabiztosságot sugárzott mind az orosz társadalom, mind pedig a világ felé. Az oroszoknak azt üzente, hogy az országot nem sikerült megrogyasztani, a gazdaság ütésálló a szankciókkal szemben, és a nyugati várakozásokkal ellentétben a GDP visszaesése csupán 2,2 százalékos, amit egyébként sok ország megirigyelhetne. Putyin optimizmust sugallva az ország építésének terveiről beszélt, és mindenkit igyekezett megnyugtatni a szociális háló megerősítésnek ígéretével, és az ennek kapcsán bejelentett konkrét intézkedésekkel. Üzent az úgynevezett globális Délnek, a nem nyugati világnak, hogy Oroszország az egypólusú világrend hegemónjával ellentétben nem tartja őket másodrendű országoknak és Moszkvára számíthatnak. S üzent a Nyugatnak is azzal, hogy bejelentette, Oroszország felfüggeszti a részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződésben, és atom teszteket is végrehajt, ha az Egyesült Államok is ezt teszi. Az üzenet egyértelmű, Oroszország eltökélt az érdekei védelmében.

– Putyin szerint a Nyugat egy „anti-Oroszország” létrehozását tervezte, a terv nem új keletű, hiszen annak idején az Osztrák-Magyar Monarchia is dédelgette már. Fölsejlik-e ezekben a szavakban valamiféle magyarellenesség, miért?

- Jegyezzük meg, nemcsak tervezte, hiszen Ukrajna a Nyugat keze nyomán „ellen-Oroszországgá” vált. Ami a történelmi párhuzamokat illeti, az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban tényleg Oroszország ellen harcolt, ebben azonban egyáltalán nem érzek magyarellenességet. Sokkal inkább németellenességet, hiszen Putyin a gondolatmenetet azzal folytatta, hogy a náci Németországot is Oroszország ellenében építette fel a Nyugat. A náci párhuzam pedig egyértelműen a mai Ukrajnára utal. Ez a történelmi fejtegetés egyébként nem kis propagandisztikus felhanggal az orosz társadalomnak szól, és egyrészt magyarázza a háború – orosz értelmezésben a „különleges katonai művelet” – megindítását, másrészről mozgósít a szóhasználatában az Oroszországot eltiporni akarók ellen.

– Felbőszült nyugati vezetők a világháborút kockáztatják. Az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nem csak fenntartani, hanem fokozni kell - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden. A legfontosabb annak tisztázása, miként lehet a szükséges mennyiségű lőszert szállítani Ukrajnának, illetve a szállítások folyamatos biztosítását szavatolni - mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben. A Nyugat hogyan akadályozhatja meg, hogy elborult elméjű nyugati vezetők világkatasztrófát okozzanak?

- Ehhez azért a nyugati társadalmaknak is lesz egy-két szavuk. Németországban például egy felmérés szerint már 50 százalék alá esett az ukrajnai fegyverszállítások támogatottsága. A nyugati társadalmakat el lehet szédíteni a „diktátorok ellen a szabad világ megvédéséért” típusú szöveggel, de azonnal kijózanodnának, ha harcolni kellene. A Nyugat tehát cinikus módon Ukrajnával, ukrán véren akarja megvívni Oroszország ellen ezt a háborút. Mint Borrell szavaiból is kiderül, még elegendő mennyiségű lőszert sem tud küldeni. A retorika szintjén eszkalál, ám arra eddig nagyon vigyázott, hogy ne csússzon bele közvetlenül a háborúba. A további eszkaláció veszélye természetesen fennáll, de ezt sem az Európával szemben nagyon is racionálisan, az érdekeiből kiinduló Amerika, sem pedig Oroszország nem akarja. Persze, az első világháborút sem akarták, mégis kirobbant. Reméljük, a világ tanul a múltból!

Molnár Pál