Bogár László közgazdász professzor szerint húsz éven belül Oroszország Kína északi tartományainak egyike lesz.
2023. március 16. 23:28
Bogár László – mandiner.hu/ hirtv.hu
A Hír TV Háború Ukrajnában című műsorának Bogár László és Boros Imre közgazdászok voltak csütörtökön a vendégei. A beszélgetés során Ferkó Dániel műsorvezető többek között kitért arra is, hogy Mateusz Morawiecki nemrég arról számolt be, Lengyelország heteken belül MIG-29-es vadászgépeket adna Ukrajnának. A lengyel miniszterelnök nyilatkozatában szólt arról is, hogy a szövetségesek közelebb jutottak a megegyezéshez.
Ehhez kapcsolódóan Ferkó felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Lengyelországgal és Ukrajnával egy új európai erőközpont alakul ki, és vége lesz a német-francia európai hatalmi központnak.
Lengyelország mindig a két nagyhatalom között volt
Boros Imre az elhangzottakra úgy reagált, hogy ezek „bőven a jelei lehetnek annak, hogy új erőközpont alakulhat ki”. A közgazdász ezután hangsúlyozta, hogy „érdemes a történelemben is visszaásni”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Lengyelország mindig is a kettő között volt: Oroszország és Németország között.
„A német nagytőke saját magát számolja fel”
Arra a kérdésre, hogy Magyarországra milyen hatással lehet az, hogyha Lengyelországot és Ukrajnát is felfegyverzik, Bogár László úgy reagált, hogy ami történik az az, hogy „Oroszországot visszatolják Ázsiába”. A szakértő szerint „20 éven belül Oroszország Kína északi tartományainak egyike lesz, és ezzel létrehoznak potenciálisan egy új birodalmat, amely az amerikai birodalom érdekeivel totálisan szembemegy”.
Bogár László a fenti gondolatmenethez hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan pedig „Németországot visszatolják a semmibe. Sőt a német nagytőke saját magát számolja fel” – húzta alá a közgazdász.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
