Kató Béla rámutatott, hogy a marosvásárhelyi Kistemplom fundamentumába erős sírkövek is kerültek, melyek emlékeztetőként villannak elő javításkor. "A világban most is sokféle építkezés zajlik, de azt a követ, melyet az Úr szegletkőnek szán, sokszor félrelökik" - hívta fel a figyelmet a püspök.
2023. március 27. 00:10
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikál a magyar kormány támogatásával megújult marosvásárhelyi Kistemplom megújulásért tartott hálaadó istentiszteleten 2023. március 26-án. MTI/Kiss Gábor
Hálaadó istentiszteleten adták át vasárnap délután a magyar kormány támogatásával felújított, Gecse utcai református Kistemplomot Marosvásárhelyen.
A barokk stílusú Kistemplom - mely a vártemplomhoz való viszonyítás miatt kapta nevét - az erdélyi város második legrégebbi református temploma, több mint 2200 hívet számláló gyülekezettel.
A vasárnapi hálaadó istentiszteleten tartott igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke arra figyelmeztetett, hogy bár minden generáció építkezik, nem mindegy, hogy mi az alap.
Rámutatott, hogy a marosvásárhelyi Kistemplom fundamentumába erős sírkövek is kerültek, melyek emlékeztetőként villannak elő javításkor. "A világban most is sokféle építkezés zajlik, de azt a követ, melyet az Úr szegletkőnek szán, sokszor félrelökik" - hívta fel a figyelmet a püspök.
Hangsúlyozta, ezeréves története során az erdélyi magyarságnak is sok próbát kellett kiállnia, és a történelem bizonyította, hogy mindent el lehet venni. "Ami újból és újból megtartatott, az a Jézus Krisztusban hívő ember maga" - fogalmazott Kató Béla, hozzátéve: ha nincs fiatalság, semmit sem ér az építkezés.
Brendus Réka, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében elmondta, ahogy "néha az álmok megvalósulnak", Marosvásárhelyen is.
"Be kell vallanom, hogy erős belső béke tölt el látván, hogy az elmúlt években Erdély-szerte tucatszámra újultak meg vagy épültek templomok, közösségi házak" - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: ezek nemcsak az egyházi közösség, hanem az egész erdélyi magyarság megszilárdulását szolgálják, hiszen a történelem bizonyította: a templomok, iskolák és szociális intézmények az egyháznál vannak a legnagyobb biztonságban.
Úgy vélte, minden megújulás újabb tégla "a nemzet falában". "A nemzet falát nem ajándékként kaptuk, hanem továbbépítendő feladatként, és így mi sem ajándékként adjuk tovább az utánunk következőknek, hanem megőrzendő értékként" - fogalmazott Brendus Réka.
Lakatos Péter parókus lelkész az építkezés történetét vázolta fel, elmondva: a felújítás terve 2009-ben fogalmazódott meg, de 2017-re csak a munkálatok egy része készült el, és forráshiány miatt le kellett állítani a munkálatokat.
Ezeket a magyar kormány 80 millió forintos támogatása mozdította ki a holtpontról, melyből az épület mellett a fűtésrendszer és a villanyhálózat is megújulhatott. A több mint száz év után megvalósított felújításhoz az egyházkerület támogatása és a hívek adománya is hozzájárult - tette hozzá a lelkész.
A Kistemplom Marosvásárhely belvárosában épült 1815 és 1829 között, helyén korábban egy fatemplom állt. 1830-ban szentelték fel, mai kinézetét az 1920-as évek végén nyerte el.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
