Célt ért a KDNP petíciója: megmarad az Alaptörvényben a keresztény kultúra védelme

Meghátrált a Tisza Párt az Alaptörvény módosításának ügyében: a KDNP petíciója után mégsem törlik a keresztény kultúra állami védelméről szóló rendelkezést – jelentette be Latorcai Csaba, a KDNP országgyűlési képviselője.

„Együtt sikerült! Meghátrált a Tisza, benne marad az Alaptörvényben a keresztény kultúra állami szervek általi védelmi kötelezettségére vonatkozó rendelkezés”

– írta közösségi oldalán Latorcai Csaba, megköszönve mindazok támogatását, akik csatlakoztak a KDNP hétvégi petíciójához.

Az ügy előzménye, hogy a Tisza Párt Alaptörvény-módosító javaslatának eredeti szövegében szerepelt volna annak a két mondatnak a törlése, amelyek kimondják: Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége, valamint hogy ennek érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.

A Fidesz ezt követően arra figyelmeztetett, hogy a javaslat nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célozza, hanem a keresztény kultúra alkotmányos védelmét is érintheti, majd a KDNP olnine petíciót indított, amit pár nap alatt 40 000-en írtak alá.

Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság május 26-i ülésén Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt politikusa már arról beszélt, hogy módosító javaslatot nyújtottak be, amely egyértelművé teszi: csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt kívánják megszüntetni, a keresztény kultúra védelméről szóló rendelkezés pedig változatlanul az Alaptörvényben marad.

„Nem hiszem, hogy bárki komolyan gondolta volna, hogy én a keresztény értékekkel szemben lépnék fel, nem volt ilyen cél” – fogalmazott a bizottsági ülésen a tiszás politikus.

A KDNP szerint ugyanakkor a petíció világos üzenetet küldött: a keresztény kultúra alkotmányos védelme nem lehet politikai alku tárgya.

Magyar Péter egyéni képviselőként benyújtott javaslata ugyanakkor több más jelentős változtatást is tartalmaz: a tervek szerint nyolc évben maximálnák a miniszterelnöki mandátum hosszát, megszüntetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, valamint lehetővé tennék a KEKVA-k felszámolását is.

A javaslat jogi megítélése ugyanakkor továbbra is vitatott. Melléthei-Barna Márton szerint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása nem jelent visszamenőleges hatályú jogalkotást, mivel egy jövőre vonatkozó szabályról van szó.

Tuzson Bence ezzel szemben kitartott amellett, hogy a szabályozás múltbeli élethelyzethez kapcsolna negatív jogkövetkezményt, ezért szerinte visszaható hatályú jogalkotásról van szó. A volt igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: a javaslat súlyosan sérti a demokratikus jogállamiság alapelveit, ezért szerinte az adott pont nem alkalmas a tárgysorozatba vételre.