A geszterédi aranyszablya rekonstrukciója
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója méltatta a szablya rekonstrukciójának jelentőségét. Mint fogalmazott: igazi ünnep a magyar muzeológia életében, hogy egy honfoglalás kori szablyarekonstrukciót tudnak bemutatni a múzeumban.
2023. május 18. 17:04

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a geszterédi honfoglalás kori magyar fejedelem X. századi, arany veretekkel díszített szablyája rekonstrukciójának bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a múzeumban 2023. május 18-án. A fegyvert egy hónapon át láthatja a közönség a múzeumban.

A Magyar Nemzeti Múzeumban csütörtökön mutatták be a geszterédi honfoglalás kori magyar fejedelem X. századi, arany veretekkel díszített szablyájának rekonstrukcióját, amelyet egy hónapon át a nagyközönség is láthat a múzeum Kandalló termében.

Az eseményen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója méltatta a szablya rekonstrukciójának jelentőségét. Mint fogalmazott: igazi ünnep a magyar muzeológia életében, hogy egy honfoglalás kori szablyarekonstrukciót tudnak bemutatni a múzeumban.
   
Az aranyszerelékes szablya 1927-ben került elő a Nyíritag nevű urasági major közelében egy honfoglalás kori leletegyüttes legszebb darabjaként. Azonban a szablya pengéje és a szablyát díszítő aranylemezveretek csak töredékekben maradtak meg - idézte fel Németh Péter régész, a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatója, aki kiemelte a szablya rekonstrukciójának történelmi fontosságát is. Az igazgató köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az elkészítéséhez.

A geszterédi honfoglalás kori magyar fejedelem X. századi, arany veretekkel díszített szablyája rekonstrukciójának markolata a Magyar Nemzeti Múzeumban 2023. május 18-án. A fegyvert egy hónapon át láthatja a közönség a múzeumban. MTI/Kovács Attila
   

"Az Aranyszablya Társaság egyik nagy álma vált valóra azzal, hogy sikerült elkészíttetni a honfoglalás kori, X. századi arany veretekkel díszített szablya rekonstrukcióját" - hangsúlyozta Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság elnöke, aki felidézte azt is, hogy a társaság 2015-ben jött létre az aranyszablya emlékének ápolására.
   
Elmondta, hogy alapos előkészítő munka előzte meg a fegyver kovácsolását, amelynek során szükség volt a régészek tudására és tapasztalatára, hogy minél hitelesebb legyen a rekonstrukció.

A régészek leírása alapján a civil szervezet Szabó István hagyományőrző fegyverkovácsot, népi iparművészt kérte fel a szablya pengéjének elkészítésére, Strohmayer Ádám ötvösművészt pedig a díszítésére.

Mint Rácz János rámutatott, ahhoz, hogy ez az aranyszablya elkészüljön, sok cég, intézmény és magánember támogatására volt szükség, akiknek köszönetet mondott a hozzájárulásukért.

Az eseményen bemutatták A Geszterédi Aranyszablya rekonstrukciója 2019-2023 című kötet is, amelyben Révész László és Németh Péter régész számol be a munkálatokról. A szablya rekonstrukciójának munkafolyamatait a kötetben Szabó István fegyverkovács és Strohmayer Ádám ötvös mutatják be.    

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • A háborús veszély nagyobb, mint valaha
    Az Egyesült Államokban január 20-tól új elnöki adminisztráció lép hivatalba, az addig hátralévő szűk két hónapban úgy tűnik, hogy a még hivatalban lévő demokrata adminisztráció, illetve az európai országok vezetésének egy része mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború eszkalációjának veszélyét növelje.
  • A kereszténydemokrácia a jó ügyeket szolgálja
    - Az európai és a magyar kultúra a kereszténység alapjaira épült, ez határozza meg írott és íratlan szabályainkat, együttélési normáinkat, ennek szellemében éljük a mindennapjainkat, akkor is, ha sokan nem vallásosak – rögzíti Szelezsán György.
  • Katari kormányfő a Karmelitában
    Katar 2024-2030-as időszakra szóló nemzeti fejlesztési stratégiája széles befektetési lehetőségeket nyit meg a gyártás, a logisztika, az informatika, a pénzügyek, az egészségügy, és az oktatás területén, és hazánk érdekelt abban, hogy magyar cégek is kihasználják a bővülő üzleti lehetőségeket.
MTI Hírfelhasználó