Putyin zárja a vitaklubot – jelentkezés a Valdajról
Mint minden alkalommal, ezúttal is Vlagyimir Putyin beszéde, majd az ezt követő mintegy 3 órás beszélgetés zárja a találkozót. Előtte már itt volt Szergej Lavrov külügyminiszter, jön még Alekszandr Novak, energetikával foglalkozó kormányfő-helyettes, és Makszim Oreskin elnöki tanácsadó is – számol be a Valdajról Stier Gábor.
2023. október 3. 08:47

fb

Nácizmusnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy hat európai uniós ország és Norvégia megtiltotta a belépést az orosz rendszámú személyautóknak. „Megdöbbentett, hogy az európaiakról, gyakorlatilag mindannyiukról, milyen gyorsan hullott le az a külső illendőség, amellyel az elmúlt években még takaróztak, megőrizve magukban a diplomácia és az elemi etika némi maradványát" - mondta Lavrov újságíróknak Szocsiban a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői ülése után. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének, a Valdaj Klub Szocsiban jelen lévő tagjának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Főszerkesztő úr, Lavrov külügyminiszter a kanadai miniszterelnököt szánalmasnak minősítette, szóhasználata meglehetősen szenvedélyes volt. Tüzessége mennyiben tudható be a Valdaj nyílt jellegének, s mennyiben az Oroszországot érő konfliktusoknak?

- Meg kell jegyezni, hogy az orosz külügyminiszter nem a Valdaj Klub konferenciáján, hanem a résztvevőkkel folytatott beszélgetés után, a terem előtt váró orosz újságíróknak nyilatkozott, és osztotta ki Justin Trudeau-t. Szánalmasnak nevezte azt, ahogy a kanadai miniszterelnök megpróbálta megmagyarázni, hogy ország parlamentje egy náci – Jaroslav Hunka, a Waffen SS ukrán veteránja – előtt tisztelgett Volodimir Zelenszkij ottawai látogatása idején. Az orosz külügyminiszternek ebben teljesen igaza volt, nem tett mást, mint leütötte a feladott labdát. Magán a konferencián egyébként szintén kemény és határozott volt, ám ennél azért sokkal visszafogottabban fogalmazott a Nyugatról. Ez a hangnem mindenek előtt magyarázható azzal, hogy a hazai közvéleménynek beszélt. Ráadásul annak a Kanadának a kormányfőjét minősítette, amely Ukrajna egyik leghangosabb támogatója, és a meglehetősen ruszofób a fellépése. A napokban például az egyik legrangosabb moszkvai egyetem, a gazdasági főiskola mellett a Valdaj Klubot is szankciós listára tette.

– Mennyiben indokolja a háború azt, hogy a tóparti Valdaj-komplexum helyett az idén a tengerparti Szocsiban ült össze a vitaklub?

- A vitaklub az első találkozóit, majd a jubileumi 10-et tartotta a Valdaj-tó mellett. Utána hosszú ideig Moszkva és az ország egy-egy régiója volt a helyszín, majd egy ideje már Szocsiban tartják az éves találkozókat. Tavaly éppen a háború miatt ismét Moszkva volt a helyszín, majd idén a vitaklub a 20., jubileumi találkozóra visszatért Szocsiba, a város felett, a legendás Krasznaja Poljanán lévő Poljana 1389 szállodába.

– Pár éve Klaus Schwab is előadott a Valdaj vitaklubban, most kik a különleges meghívottak?

- Egy ideje már az orosz külpolitika irányát követve látványosan Ázsia, és az úgynevezett globális Dél országai felé tolódott a hangsúly, így a meghívottak között egyre kevesebb lett az európai, a nyugati blokkból érkező. A jelenlegi nemzetközi helyzetre tekintettel az ismert személyiségek is elmaradtak, a legismertebb résztvevőnek most az orosz kormány néhány tagja és Putyin elnök mellett talán Jeffrey Sachs amerikai politológus-közgazdászt említhetném.

– Egyszer Ön is föltett kérdést Putyinnak a Valdajon, most mely magasabb orosz vezetők megjelenése várható, miért?

- Mint minden alkalommal, ezúttal is Vlagyimir Putyin beszéde, majd az ezt követő mintegy 3 órás beszélgetés zárja a találkozót. Előtte már itt volt Szergej Lavrov külügyminiszter, jön még Alekszandr Novak, energetikával foglalkozó kormányfő-helyettes, és Makszim Oreskin elnöki tanácsadó is. Egyébként pedig az elmúlt években – 2009 óta vagyok a Valdaj Klub tagja – nemcsak tavaly, hanem többször is tettem fel kérdést az elnöknek, sőt, mivel régebben más volt a formátum, még beszélgettem is vele.

– A magyar témák hogyan kerülnek szóba, akár folyosói beszélgetésekben is?

- Magyarország manapság nagy becsben áll Oroszországban. Nyugodtan mondhatom, régen volt ilyen jó a sajtója. Én is kapok kérdéseket a folyosói beszélgetésekben, ahol elismerően nyilatkoznak Orbán Viktor pragmatikus, szuverenista politikájáról. A hivatalos részekben elsősorban a világrend, Oroszország és az úgynevezett globális Dél a téma, a Nyugat, benne Európa szinte csak negatív kontextusban kerül elő.

Molnár Pál

gondola
Címkék:
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Harcolnunk kell azért, hogy magyarként élhessünk
    "Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
  • A józan hang politikája
    A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
  • „Erkölcs legyen a munkánk talpköve…”
    Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
MTI Hírfelhasználó