Székely poéta és arab műfordító kapja a Balassi-kardot
A Balassi Bálint-emlékkard az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott. Eddig 51 költő és műfordító kapta meg. Most első alkalommal fordítottak Balassi-verseket arabra.
2023. november 15. 12:11
MTI/Rosta Tibor
Budapest, 2023. november 15., szerda(MTI) - Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot 2024. február 14-én, Bálint napján Budapesten - közölte Molnár Pál, a díj alapítója, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke szerdán az MTI-vel.
Mint írták, a Kézdivásárhelyen született 58 éves Fekete Vince babérkoszorús költő eddig tizenhét verseskötettel gazdagította a magyar irodalmat, tizennégy éve a Székelyföld című folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedik.
Abdallah Abdel-Ati Abdel-Salam Mohamed Al-Naggar 1983-ban született, kairói egyetemi évei alatt ismerkedett meg a magyar nyelvvel az ottani magyar tanszéken. Eddig többek között Petőfi Sándor, József Attila, Kosztolányi Dezső, a Balassi-kardos Lövétei Lázár László és Vörös István verseit fordította le, és ebben az évben a Balassi Kard Művészeti Alapítvány felkérésére Balassi Bálint válogatott költeményeit ültette át arab nyelvre: 29 alkotását költötte át, az ezeket tartalmazó kétnyelvű kötet megjelenés előtt áll - hangsúlyozták a közleményben.
Mint felidézik, a Balassi Bálint-emlékkard az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott. Eddig 51 költő és műfordító kapta meg.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Orbán Viktor arról beszélt: a magyar rendszerváltás utáni időszakot az a gondolat uralta, hogy nemcsak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek fel valamikor a XVII. századtól kezdődően, amely hosszú távon garantálja stratégiai biztonságunkat.
A magyarság az egész világon jelen van. "A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság" - mutatott rá Semjén Zsolt.
A magyar kormányfő felidézte, hogy 17 évvel ezelőtt járt legutóbb kazah elnök Magyarországon. Önmagában ez is aláhúzza Kaszim-Zsomart Tokajev látogatásának fontosságát, aki egy hatalmas országot képvisel az egyik legígéretesebb régióból - mondta.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
