Új Gripenekkel erősödik seregünk
A miniszterelnök kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.
2024. február 23. 15:10

defence industry europe

További négy géppel bővíti Magyarország a honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, miután tárgyalt Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel.

A kormányfő értékelése szerint az ország katonai képességei jelentősen nőnek és erősödik a külföldi szerepvállalásra való képessége is a Gripen-gépekről szóló szerződés meghosszabbításával. A megváltozott biztonsági környezetben, az orosz-ukrán háború miatt annak különös jelentősége van, hogy a magyar légierő képes az ország területén kívül is szövetségesi feladatok ellátásában saját eszközökkel közreműködni - mutatott rá.
   
Orbán Viktor közölte, megállapodott svéd partnerével abban is, hogy az ehhez a katonai rendszerhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést is meghosszabbítják, és kiterjesztik a kiképzésre is.
   

A miniszterelnök kiemelte, létrejött egy megállapodás arról, hogy egy mesterségesintelligencia-fókuszú kiválósági központot fog nyitni a Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.
   
Felidézte: a mostani kormánykoalíció első kormányzásának időszakában, 1998 és 2002 között vita volt arról, hogy Magyarországnak kell-e önálló légvédelmet fejlesztenie, és ha igen, akkor milyen technológiával, az első Orbán-kormány pedig a svédekkel való együttműködés mellett döntött, így állt rá Magyarország a Gripen rendszerre.
   

Jelezte: most fontos ponthoz érkeztek, mert a gépekről szóló szerződések kifutnak, ráadásul - folytatta - miután "csórók voltunk", amikor az első Gripeneket megvettük, "nem tudtunk annyit venni, amennyire igazából szükségünk lett volna".
   
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a megállapodások aláírásával Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fönntartja és egy nagyságrenddel meg is növeli a saját légvédelmi képességét, ami azt jelenti, hogy Magyarország része marad a NATO azon közös akcióinak, ahol a tagállamok egymás légtérvédelmét biztosítani tudják. Elkötelezettségünk a NATO iránt ezzel megerősödik - jelentette ki.
   
Orbán Viktor megköszönte a svéd miniszterelnök látogatását, és Svédország NATO-csatlakozására utalva azt is kiemelte, hogy a magyar parlament hétfőn összeül, és a "szükséges döntéseket meghozza", amivel egy szakaszt lezárnak, és egy újat nyitnak.
   

Arra a kérdésre, hogy mitől változott meg Magyarország véleménye a svéd NATO-csatlakozás ügyében, Orbán Viktor azt mondta: a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségben lévő országok készek harcolni egymásért, és ha ilyen erős kapcsolatot akarnak valakivel ápolni, ahhoz bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség.
   

Hozzátette: óvatos, körültekintő előkészület történt mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék azt a bizalmat, ami régebben megvolt, "de az utóbbi időben talán megkopott egy kicsit". Ez "némi időbe tellett" - jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint nem arról van szó, hogy megváltozott a magyar vélemény, hanem arról, hogy végigvittek egy folyamatot a kezdőponttól a befejezésig.
   
Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az aláírt magyar-svéd védelmi megállapodásnak volt ebben döntő szerepe. "Ez nem egy üzleti megállapodás, egy business deal, hogy itt a NATO-tagság a Gripenekért cserébe" - hangsúlyozta. Rámutatott: a svéd-magyar védelmi együttműködés egy sokkal hosszabb történet, mint Svédország NATO-csatlakozási szándéka. Természetes azonban, hogy egy védelmi megállapodás sokat segít a bizalom helyreállításában a két ország között, de erre ne tekintsünk úgy, mint egy deal - szögezte le, hangsúlyozva, hogy nemcsak elégedett az eredménnyel, minden egyes lépését élvezte is a bizalomépítésnek.
   
A kormányfő rendkívül érdekesnek, izgalmasnak és eredményesnek nevezte a megbeszélést, hangsúlyozva, hogy "sikerült tisztázni kölcsönösen a jó szándékainkat". A két nép közötti bizalom fontos emlékeit felidézve arról beszélt: Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban, amikor befogadta a menekült magyarokat, és döntő partner volt uniós csatlakozásunk során is, amikor a gyorsabb bővítés mellett érvelt.
   
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy uniós ügyeket is tárgyaltak a svéd miniszterelnökkel, különös tekintettel arra, hogy hamarosan Magyarország adja az Európai Unió soros elnökségét. Kiemelte: Svédország 2023 első félévében egy mindenki elismerését kiváltó elnökséget adott az Európai Uniónak, és ígéretet kaptak arra, hogy a svéd fél átadja tapasztalatait.
   
Közölte: Ulf Kristerssonnal a globális gazdasági versenyképesség, illetve a közös európai uniós biztonság és védelem politika fejlesztéséről is egyeztettek, valamint egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell, és a szervezett bűnözés felszámolásában is segítséget kell nyújtani egymásnak.
   
A kormányfő a két ország közötti kereskedelmi együttműködést igazi sikertörténetnek nevezte, jelezve, hogy minden évben megdöntik a kereskedelmi forgalom rekordját, 2010-hez képest megduplázták a forgalmat és a 3 milliárd eurós érték felé haladnak.
   
Arra is kitért, hogy fontos és sikeres együttműködés van a két ország között a nukleáris energia kérdésében, ahol együttműködnek a "brüsszeli politikai arénában". Örömét fejezte ki, hogy van svéd szereplő Paks II kivitelezésében, és azt is kedvezőnek nevezte, hogy tavaly 70 ezer svéd érkezett turistaként Magyarországra, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság teljesítményéhez.
   
A sajtótájékoztatót megelőzően a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek és támogató rendszerek bérletéről, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodás módosításáról, valamint a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek logisztikai támogatásáról és a kapcsolódó szolgáltatásokról írtak alá megállapodást magyar és a svéd kormány képviselői.
 

MTI
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Fucsovics második trófeája
    Fucsovics a 2018-as, genfi diadal után másodszor ünnepelhetett tornagyőzelmet, és a trófea mellé 88 125 eurót (34,4 millió forint) kapott. "Hosszú idő után nyertem ismét, nem vártam ezt az eredményt, és nagyszerű érzés" - nyilatkozta a pályán.
  • Európa felújított templomává válhatunk
    Sulyok Tamás azt mondta, az atomizáció és a töredékesség világában, amelyben a család lebontásának, a közösségek erodálásának, a magány elhatalmasodásának, az erkölcsi értékek elhagyásának vagyunk tanúi, szomjazzuk a megtartó közösségeket.
  • Washingtoni Magyar Örökség Fesztivál
    Előadást adott a több mint 40 éves Tisza Táncegyüttes, a Szikra Banda, felléptek az idén 50 éves washingtoni magyar cserkészcsapat tagjai, és táncbemutatót tartott a Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíjprogram révén jelenleg Washingtonban dolgozó Hajdú Bence néptáncos.
MTI Hírfelhasználó