Este már a feltámadást ünnepeljük
A húsvéti vigília a templom előtt, a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a Jézus halálos sebeit jelző tömjénszegekkel. Ezután a pap elindul a fénnyel a sötét templomba és három lépésben "szétosztja" Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat.
2024. március 30. 21:39

M. S. mester 1506-ban fetett képe a feltámadó Jázusról – romkat.ro

Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy "együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált".
   
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.
   
A liturgia abban a sötétben kezdődik, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye - írták.
   
A húsvéti vigília a templom előtt, a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a Jézus halálos sebeit jelző tömjénszegekkel. Ezután a pap elindul a fénnyel a sötét templomba és három lépésben "szétosztja" Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat.
   
A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig.

Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok.
   
A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.
   
Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti.
   
Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket. Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait.
   
A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik.
   
A szentmise után a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.

MTI
  • Soltész Miklós: a kormánynak a kisközösségek is fontosak
    Soltész Miklós felidézte, a nagyvenyimi katolikus templomot 1944-ben, a második világháború legszörnyűbb időszakában építették, amikor Magyarországot is elérte a front. A helyiek mégis voltak olyan bátrak, hogy templomot építsenek - méltatta a közösséget.
  • Augusztus-vég a kertben
    A kertekben a legizgalmasabb évszak a tavasz. Az ősz elsősorban nyugodt szépségével teljes. Az éves munka nagyrésze most érleli ki gyümölcseit.
  • Jelentős fellendülés várható az építőiparban
    Koji László szerint a hitel kifejezetten alkalmas arra, hogy az új lakások, házak építését segítse, ugyanis a magyar építőipar - mutatott rá - ma az ország bármely pontján, így Budapesten is képes új lakóingatlant létrehozni négyzetméterenként 800 ezer forintos áron.
MTI Hírfelhasználó