Semjén Zsolt úgy fogalmazott: mert "lehet üldözni minket keresztényeket, de az istenellenes hatalmak mindig elbuknak, mert az istenellenes hatalom embertelen, és az embertelen hatalom istentelen".
2024. június 6. 22:21
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke (b) és Adorján András polgármester leleplezi Puszta Sándor pap költő szobrát a leányfalui Szent Anna-templom mellett 2024. június 6-án. MTI/Kovács Attila
Puszta Sándor átélte a fronton a háború borzalmait, katolikus papként a béke embere volt - mondta a pap költő szobrának avatásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Leányfalun, csütörtökön.
A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Szent Anna-templom kertjében felállított szobrot egyfajta történelmi igazságtételnek nevezte.
Úgy fogalmazott: mert "lehet üldözni minket keresztényeket, de az istenellenes hatalmak mindig elbuknak, mert az istenellenes hatalom embertelen, és az embertelen hatalom istentelen".
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Puszta Sándor pap költő költészete a papságát fejezi ki, és a költészet nála pasztorális eszköz volt papi szolgálatához. Személyiségének másik fontos eleme - folytatta - a lokálpatriotizmusa, nála a patrióta és a lokálpatrióta teljes egységben volt, hiszen a patriotizmus a lokálpatriotizmusok összessége.
Semjén Zsolt a pap költő életéből három epizódot emelt ki. Ő közvetítette a rádióban az 1938-ban Magyarországon tartott Eucharisztikus Világkongresszust. Akkor úgy tűnhetett - mondta -, hogy "két neopogány hatalom", a bolsevik Szovjetunió és a náci Németország szorításában vergődik a kereszténység, ezért a '38-as eucharisztikus kongresszus egyúttal tiltakozás volt mind a Szovjetunió, mind a náci Németország befolyása, ideológiája ellen.
A kongresszusnak mintegy politikai üzenete az volt, hogy nem akarunk sem a nemzetiszocializmus, sem a kommunizmus vazallusa lenni - mondta a miniszterelnök-helyettes.
Életének másik fontos korszaka - idézte fel -, amikor a fronton szolgált tábori lelkészként. Látta a magyar katonákat a fronton meghalni, látta a tömegsírokat, és látta, hogy a katonák megfagynak az orosz hómezőkön. Hangsúlyozta: e háborús tapasztalat alapján is tudatosan vált a béke emberévé.
Semjén Zsolt úgy folytatta: az a háború is a nagyhatalmak háborúja volt, Magyarországnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magyar katonák Oroszország közepén meghaljanak.
Azt mondta: Puszta Sándor életének harmadik kiemelt korszaka az üldözöttség, mellőzöttség időszaka. Megjárta az Andrássy út 60-at, a kádári konszolidációnak nevezett időszakban pedig mellőzték, háttérbe szorították, de ő mindig a keresztre feszített Úr Jézusra emelt szemmel fogadta el a szenvedést.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, azért kell szobrokat állítani nagyjainknak, mert az embernek szüksége van jelekre és szimbólumokra, amelyek a lényegre irányítják a figyelmét. "A szobrok emlékeztetnek voltaképpeni küldetésünkre" - jelentette ki.
Puszta Sándor (1911-1983) 1937-től, 46 esztendőn keresztül, haláláig volt a falu katolikus papja, költői indulásakor Móricz Zsigmondtól kapott bíztatást. Leányfalu a mostani szoborállítás mellett a katolikus templom külső falán elhelyezett poszterkiállítással emlékezik meg a költőről, papról.
A mellszobor Páljános Ervin szentendrei szobrászművész alkotása.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az egyetlen olyan párt Magyarországon, amelynek az alapításától megfogalmazott minden programpontja ma is vállalható, és lényegében megvalósult - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke A kereszténydemokrata szellemiség a 20. században címmel rendezett konferencián kedden Budapesten, a jezsuiták Párbeszéd Házában.
Előszeretettel tetszeleg a korrupció elleni küzdelem élharcosának szerepében. Ennek megfelelően bevezetett egy új etikai kódexet a parlamenti vezetők családi, érzelmi vagy gazdasági természetű összeférhetetlenségi ügyeinek jobb átláthatósága érdekében, ami ugyancsak derék dolog, csak az vele a gond, hogy önmagát kivette a szabályozás alól - leplezi le a szélsőséges EU-politikust Bánó Attila
Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
