Az ország ellenállóképességének egyik kulcskérdése, hogy milyen saját eszközöket hozunk létre. A jövőben várhatóan tömegesen alkalmazzák a drónokat, ezért a hazai eszközök használata kiemelt szereppel bírhat. Magyar tudással, magyar technológiával biztosítható az autonómia.
2024. július 3. 17:38
honvedelem
Hazai cégek drónjait, repülőeszközeit és integrálható szenzorait mutatták be a Magyar Honvédség meghívott szakembereinek a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) által szervezett szakmai napokon július 1-én és 2-án, a hajmáskéri Kiképző Bázison. A kétnapos találkozó célja az volt, hogy elősegítsék az eszmecserét és a párbeszédet a civil partnerek és a katonai vezetői állomány között.
Deme László, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és innovációért felelős helyettes államtitkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy a drónok szerepe a 21. században kiemelkedő fontosságú, a haderőnek is számtalan műveleti tevékenysége lehet, ahol az autonóm eszközök kifejezetten növelhetik a hatékonyságot.
A rendezvényen közel kéttucat cég bemutatta saját eszközeit, a katonák pedig személyesen tudtak kérdezni a lehetőségekről, hogy hol tartanak a hazai cégek, milyen fejlesztési irányban terveznek továbbmenni, és miként tudják segíteni a haderőfejlesztést. Emellett a gyártók is megismerkedhettek egymással, lehetőség nyílt az egymás közötti együttműködés elmélyítésére is.
Az ország ellenállóképességének egyik kulcskérdése, hogy milyen saját eszközöket hozunk létre. A jövőben várhatóan tömegesen alkalmazzák a drónokat, ezért a hazai eszközök használata kiemelt szereppel bírhat. Magyar tudással, magyar technológiával biztosítható az autonómia.
A VIKI célja, hogy a kedden befejeződött találkozó után a közös munka konkrét szakmai egyeztetésekkel folytatódjon, ahol az elvárások feladatokká alakulhatnak át, a feladatok pedig sikert hozhatnak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
