A főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak sajtónyilvános újraszámlálása a Nemzeti Választási Irodában 2024. június 14-én. A Nemzeti Választási Bizottság június 12-i ülésén rendelte el a főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámlálását. A bizottság döntésében arra hivatkozott, a bizonyítékok alapján alappal merülhet fel, hogy nagy számban vannak olyan érvénytelennek nyilvánított szavazatok, amelyeket a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése szerint érvényesnek kell tekinteni. Az NVB szerint a választás eredményének megnyugtató megállapítása érdekében indokolt az újraszámolás. MTI/Balogh Zoltán

Elrendelte a Kúria a főpolgármester-választás szavazatainak újraszámlálását.

A Kúria honlapján vasárnap közzétett végzés szerint a testület a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát részben megváltoztatva elrendelte a főpolgármester-választáson leadott összes érvényesnek nyilvánított szavazat átvizsgálását, újraszámlálását és a főpolgármester-választás eredményének az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján meghatározott megállapítását.
   
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs - írták.
   
Az Alkotmánybíróság pénteki határozata szerint alaptörvény-ellenes volt a főpolgármester-választás eredményét megállapító június 26-i kúriai végzés, ezért a Kúriának új döntést kell hoznia.
   
A Kúria háromtagú tanácsa a megismételt eljárásban hozott döntést egyebek mellett azzal indokolta, hogy a jelöltek között nagyon alacsony volt a szavazatkülönbség (0,005 ezrelék), ezért "a demokratikus választás tisztaságának megóvása, az aggálytalan szavazatszámlálás, a főpolgármester-választás eredményének jogszerű és végleges lezárása érdekében" szükséges az érvényes szavazatok újraszámlálása, és ennek alapján a főpolgármester-választás eredményének "esetleges módosított eredmény szerinti tartalommal történő megállapítása".
   
A Kúria szerint ugyanakkor "önmagában az, hogy a IV. és a VII. kerületi szavazókörökben a fővárosi átlaghoz képest viszonylag magas számú érvénytelen szavazat keletkezett, nem támasztja alá Vitézy Dávid választók megtévesztésére vonatkozó állítását". Az oksági kapcsolat legalább valószínűsítéséhez szükséges lett volna annak igazolása is, hogy csak ebben a két kerületben alkalmaztak vékony vonallal való áthúzást és csak ebben a két kerületben volt szignifikánsan magasabb az érvénytelen szavazatok száma. Továbbá azt is be kellett volna mutatni, hogy azokban a budapesti kerületekben, ahol vastag kihúzást alkalmaztak, lényegesen kevesebb volt az érvénytelen szavazatok száma. Ennek hiányában a végzés szerint nem igazolt az ok-okozati összefüggés.
   
A Kúria Karácsony Gergelynek a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítésére és a választás megismétlésének elrendelésére vonatkozó kérelmét elutasította. Azt írták, a kérelmezőnek "részletesen ki kellett volna fejtenie és meggyőző bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania az újraszámlálás végrehajtása során elkövetett jogsértéseket, továbbá azt is bizonyítania kellett volna, hogy e jogsértések érdemben befolyásolták a főpolgármester-választás eredményét".
   
A helyi önkormányzati választás során Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) visszalépett a főpolgármester-jelöltségtől. Az idő rövidsége miatt a választási eljárásról szóló törvény szerint már nem kellett új szavazólapokat gyártani, hanem a jelöltet nevének áthúzásával kellett törölni a szavazólapról.
   
A választást követően vita alakult ki arról, hogy a szavazókörök nem azonos módon végezték el a visszalépő jelölt törlését, ami megtéveszthette a választópolgárokat. Erre tekintettel az NVB elrendelte az összes fővárosi szavazókörben az érvénytelen szavazatok újraszámlálását, majd megállapította a főpolgármester-választás eredményét.
   
Az NVB eredményt megállapító döntése ellen két jelölt (Karácsony Gergely és Vitézy Dávid) bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria - az egyesített kérelmeket együttesen bírálva el - végzésével helybenhagyta az NVB határozatát.
   
Vitézy Dávid bírósági felülvizsgálati kérelemének két eleme volt. Egyrészt azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg az NVB határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV és VII. kerületben a szavazás megismétlését.
   
A Kúria június 26-i végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, tekintettel arra, hogy a kiesett jelölt törlésére vonatkozó törvényi rendelkezés értelmezése és végrehajtása nem volt egységes, és ez hatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást indítványozó kérelmével.