Mit keresnek a Magyar Honvédség katonái a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének védősisakjaiban, oldalukon szakszerű biztosítókötéllel a 328 méteres Oszoly-csúcson? A helyes válasz: új képességeket sajátítanak el, méghozzá a SERE Charlie szintű kiképzés keretében.
2024. szeptember 11. 22:33
Az első hazai Charlie szintű SERE képzés második hetében nyolc katona sajátította el a biztonságos sziklamászáshoz és ereszkedéshez szükséges ismereteket Csobánkán, az Oszoly-csúcson, szeptember 10-én.
Képek: honvedelem.hu/Pintér Ákos
Mit keresnek a Magyar Honvédség katonái a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének védősisakjaiban, oldalukon szakszerű biztosítókötéllel a 328 méteres Oszoly-csúcson? A helyes válasz: új képességeket sajátítanak el, méghozzá a SERE Charlie szintű kiképzés keretében. A Magyar Honvédség korábban már rendszeresítette az eredetileg a Brit Haderő által, a második világháború során kifejlesztett SERE képzési formát; a katonák ezen tudása többféle túlélési és menekülési ismeretet foglal magába, az angol mozaikszó is erre utal: Survival, Evasion, Resistance and Escape, vagyis túlélés, elkerülés, ellenállás és menekülés.
„A mostani képzés abból a szempontból különleges, hogy mi vagyunk az első magyar katonák, akik elsajátítják a SERE Charlie szintű kiképzésének nagyon átfogó és jól hasznosítható tudását is” – tudtuk meg a csobánkai helyszínen Lőrincz Péter főhadnagytól, az MH Klapka György 1. Páncélosdandár I. Lövészzászlóalj II. századjának századparancsnok-helyettesétől. A kiképzésben részesülő tiszt elmondta: a múlt héten kezdődött, jövő héten véget érő unikális felkészítés keretén belül először a túléléshez szükséges képességekkel – például a menedéképítéssel, a tűzgyújtással, az élelemszerzéssel, az élelemfeldolgozással, a víztisztítással – ismerkedtek meg. „Most az ellenség elkerüléséhez szükséges tudás megszerzésén a sor: a sziklamászás és az ereszkedés ilyen képesség” – magyarázta.
A különleges képességekre szert tevő katonákat a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének két oktatója, Bódis Pál és Héjja Bálint szikla- és hegymászók készítették fel. „Rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem az Oszoly-csúcs monumentális sziklafalain. Profi oktatókkal dolgozhattunk, akik átfogó elméleti tudással vérteztek fel minket, majd készségesen segítettek a gyakorlásban. Összegezve annyit mondhatok: irgalmatlanul sok gyakorlás kell ahhoz, hogy az ember magabiztosan tudjon mozogni a sziklás terepen” – tette hozzá Lőrincz Péter főhadnagy, aki felidézte: a sziklamászás csak azután valósulhatott meg, hogy alaposan begyakorolták a csomózás művészetét, illetve egymás szakszerű biztosításának tudományát. „Bajtársakkal mindig sokkal jobb együtt dolgozni, mint egyedül teljesíteni egy feladatot. Halmozottan igaz ez az olyan, érzékszerek kiélesedésével járó helyzetekre, mint a mostani, ami nagy koncentrációt igényel” – részletezte.
Hol, milyen környezetben, milyen műveletben kell a magyar katonának sziklát másznia szolgálatban? Szerencsés esetben csak a környező országokban vagy missziós környezetben, de mint a képzésen megtudtuk, a NATO-szabványoknak megfelelő kiképzőrendszer mostani eleme számos olyan képesség megszerzésére biztosít lehetőséget, amelyek nem csak „bevetésen” kamatoztathatók. A mentális és fizikai próbatétel vállalása mellett a felelősségtudat, a bajtársakra való összpontosított odafigyelés vagy a szakszerű biztosítási eszközök használata szinte bármikor előhívhatóvá válhat.
„A Magyar Honvédség idén kereste meg a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületét. Az első alkalom a nyáron zajlott, amikor egy egynapos mászóprogramot tartottunk Bajóton, a Gerecse-hegységben a katonáknak. Most szintén az alpin képességeiket próbáljuk fejleszteni természetes környezetben” – nyilatkozta Bódis Pál, a Magyar Hegymászó Oktatók Egyesületének tanára, a Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium egyik vezető oktatója.
Mint elmondta: a szervezet oktatói alapvetően rekreációs jellegű mászó foglalkozásokat tartanak. „Éppen ezért pozitív meglepetés, hogy a Magyar Honvédség katonáinak személyében egy professzionális hozzáállású társasággal ismerkedhettem meg. Nagyon élvezem, hogy elég egyszer elmondani valamit, mert a katonák figyelnek és megértik, amiről beszélünk” – értékelte.
„Oktatói felügyelet mellett tudnak a katonák felfelé mászni, tehát alapszintű sziklamászó tevékenységet begyakorolni. Tudnak olyan rögzített kötélpályán mozogni, ami egyébként jellemző csapatmozgási forma a katonaságnál, bár elsősorban alpesi országokban. A kötélpályán ereszkedést saját eszközzel, felügyelet nélkül tudják elvégezni az előre kiépített pályán” – jelezte a szakember az Oszoly-csúcson, a magyarországi hegymászás egyik bölcsőjében, ahol már több mint száz éve folyik sziklamászó tevékenység.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Az államtitkár a fórumon jelenlévő polgármestereknek a területfejlesztési finanszírozási rendszerről is beszélt, aminek, az alapja az összefogás, az összefogásokat támogató programok, valamint az összefogást támogató intézményrendszer. Idén hirdették meg a Versenyképes járások programot, aminek szintén az összefogás volt az alapja és az a felismerés, hogy a város nem létezhet vidék nélkül.
A több ezer ember részvételével tartott rendezvényen Erdő Péter azt mondta: Bódi Mária Magdolna vértanúsága nem váratlan szerencsétlenség volt, hanem egy elkötelezett, fiatal élet megkoronázása.