Varga Mihály a lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány mindig is azt gondolta, hogy keletközép-európai országként Magyarországnak szüksége van mind a Nyugat, mind a Kelet erőforrásaira a gazdaság erősítése, stabilizálása, növekedési pályára állítása érdekében.
2024. november 29. 07:37
A miniszter – MTI/Balogh Zoltán
Magyarország nem elhatárolódni akar másoktól, hanem a kapcsolatot és az együttműködést keresi más piacokkal – hangoztatta a pénzügyminiszter a nemzeti konzultációval kapcsolatos országjárás fővárosi állomásán csütörtökön.
Varga Mihály a lakossági fórumot megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány mindig is azt gondolta, hogy keletközép-európai országként Magyarországnak szüksége van mind a Nyugat, mind a Kelet erőforrásaira a gazdaság erősítése, stabilizálása, növekedési pályára állítása érdekében.
A nemzeti konzultáció részben a gazdasági semlegesség, részben pedig a „gazdasági hidegháború” kérdését járja körbe – mondta a tárcavezető, hozzátéve: Magyarország ezekben olyan álláspontot kíván kialakítani, ami elsősorban a magyar gazdaság, a magyar emberek és családok érdekéből indul ki.
A pénzügyminiszter azt mondta, a nemzeti konzultáció célja, hogy a kormány világos és határozott álláspontot tudjon képviselni nemcsak a magyar emberek felé, hanem Brüsszel felé is. „Olyan kérdésekben is, amelyekkel kapcsolatban Brüsszelből elvárások vannak, ezek azonban nem szolgálják Magyarország érdekeit”
– tette hozzá.
Úgy látja: a magyar és az európai gazdaság válaszút előtt áll, és Brüsszelben olyan gazdasági döntéseket kívánnak meghozni, amelyek sértik az európai versenyképességet, az európai polgárok és így a magyar emberek érdekét.
Varga Mihály azt mondta: Magyarország egy új gazdaságpolitikát alakított ki, és a jövő évi költségvetésben olyan elemeket javasolnak a parlamentnek elfogadásra, amelyek a gazdasági semlegességet erősítik és a magyar gazdaságot ismét növekedési pályára állíthatják.
Kiemelte: Magyarország jó kapcsolatokra törekszik mindenkivel, a kormány erősíteni szeretné a Magyarországon működő vállalkozásokat.
Ennek jegyében olyan intézkedéseket kezdeményezett a kormány, amelyek feltőkésítik a kis- és közepes vállalkozásokat, javaslatot tesznek a lakhatási viszonyok javítására, és jelentős bérfelzárkóztatást indítanak el – sorolta.
Ennek része a héten aláírt hároméves minimálbér és garantált bérminimum 40 százalékos emeléséről szóló megállapodás vagy a családi adókedvezmény két lépcsőben történő megduplázása
- mondta.
Varga Mihály hozzátette: jövőre olyan gazdaságpolitikát tudnak elindítani, amely egyszerre szolgálja a magyar lakosság és gazdaság érdekét, ugyanakkor erősíti Európa versenyképességét is.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
Idegen érdekeket szolgált az, aki hazánk ellen szóló álhíreket terjesztett, így veszélybe sodort Szíriában dolgozó magyar diplomatákat, illetve idehaza is terroveszélyt szított: a bűnözőt le kell leplezni.
Az nem gyerekség, ami Szíriában történik, és annak hatása Európára, az nem egy jópofaság, amivel viccelődni lehet, meg álhíreket lehet róla mondani, ez vérre megy" - fogalmazott a miniszterelnök.
...éllovas volt Balassi Bálint Bocsásd meg, Úristen…kezdősorral írt gyónóversével. De Kölcsey, Babits és még seregnyien alkottak efféle fajtájú, minőségű költeményeket napjainkig is. Bár egyre kevesebben. Ebben közrejátszott azért a kommunizmus több évtizedes pokoljárása is – bolyong a költészet világában Döbrentei Kornél.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
„A Nyugat stratégiai számítása az ukrajnai válságban nagyon világos: elhúzódó kimerítő harcot akar ránk kényszeríteni, hogy az orosz társadalmat kettészakítsa, és megteremtse a színes forradalom feltételeit. Harcolni fognak, ahogy ők mondják, az utolsó ukránig" – fogalmazott Nariskin.
