Aki járt iskolába, talán emlékezhet még arra, hogy az ember oxigénben gazdag, de széndioxidban szegény levegőt lélegez be, és széndioxidban dús levegőt lélegez ki. Ezzel szemben a növények széndioxidot lélegeznek be, és oxigént bocsátanak ki, majd a levegőből kivont széndioxidból, a napsugárzás energiájával, fotoszintézis révén állítják elő azokat a szerves vegyületeket, amelyek táplálékként szolgálnak az embernek, és takarmányként szolgálnak az állatok számára.
2025. január 29. 09:48
Kép: shopequo.com
Az USA felmondja a klímaegyezményt.
Ezzel kapcsolatban csalódottam figyelem a politikusok, politológusok, és politikacsinálók nyilvános megnyilvánulásait.
Nagyon szomorúnak tartom, hogy nagyon sokan nem képesek különbséget tenni a „klímavédelem” és a „környezetvédelem” fogalma között, és ezzel hozzájárulnak az évtizedek óta tartó méregzöld agymosáshoz.
A „klímavédelem” és a „környezetvédelem” két teljesen különböző dolog, ez a két fogalom beszélőviszonyban sem áll egymással.
A környezetvédelem azt jelenti, hogy nem bocsátunk ki a környezetbe, vagyis a talajba, a levegőbe, és az élővizekbe olyan anyagokat, amelyek károsítják az élővilágot, és az emberi egészséget.
A klímavédelem pedig azt jelenti, hogy költséges, értelmetlen, hatástalan, erőforrás pazarló, és környezet szennyező szélmalom harcot folytatunk az éghajlat évmilliók óta tartó szakadatlan változása ellen, amely mögött azonban olyan természeti erők állnak, amelyekkel az ember nem képes megküzdeni.
Az évtizedek óta tartó agymosás során igyekeztek elhitetni az emberekkel, hogy a széndioxid környezetszennyező káros anyag, amely éghajlat változást okoz.
Ez két szempontból is hazugság.
Az egyik nagy hazugság az, hogy a széndioxid éghajlat változást okozhat.
Számítások szerint, ha 2050-re tényleg megvalósulna a megvalósíthatatlan nettó zérus emisszió, az a földi átlaghőmérsékletet legfeljebb 0,2 C fok mértékben befolyásolhatná.
A másik nagy hazugság az, hogy a széndioxid szennyezi a környezetet.
Aki járt iskolába, talán emlékezhet még arra, hogy az ember oxigénben gazdag, de széndioxidban szegény levegőt lélegez be, és széndioxidban dús levegőt lélegez ki. Ezzel szemben a növények széndioxidot lélegeznek be, és oxigént bocsátanak ki, majd a levegőből kivont széndioxidból, a napsugárzás energiájával, fotoszintézis révén állítják elő azokat a szerves vegyületeket, amelyek táplálékként szolgálnak az embernek, és takarmányként szolgálnak az állatok számára.
Egy 80 kilós emberben kb. 14 kg szén található, és ez a szén korábban a levegőben lebegett széndioxid formájában. Ha tényleg sikerülne a levegőt „dekarbonizálni”, mindenki éhen halna.
Nagy tisztelettel kérem a politikusokat és a közvélekedést befolyásolni képes közéleti személyeket, olvasgassák egy kicsit az általános iskolai biológia tankönyveket, de nem az agymosással korrigált legmodernebb kiadásokat, inkább az évtizedekkel korábbiakat, abból az időből, amikor még nem bolondítottak meg mindenkit ezzel a méregzöld ideológiával.
Hátha egyszer mégis csak felülkerekedik a józan paraszti ész.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére benyújtott módosító indítványa szerint szivárványszínű díszkivilágítással lenne szükséges ellátni az Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániát. A beadványt több politikus is provokációnak nevezte. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség közleményben reagált Barabás Richárd javaslatára.
Bakondi György hangsúlyozta: a tavaszi, nyári időszak kedvez a határsértőknek, és számos bizonytalansági tényező, mint a szíriai helyzet vagy egyes afrikai térségekben lévő folyamatok miatt nem lehet arra számítani, hogy az idei évben csökkenés következne be.
Az MNB előrejelzése szerint az idén éves átlagban 4,5-5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9-3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index.