A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (közép), Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus (jobb) és Réti Gergely moderátor (bal) a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új szegedi központjának átadóünnepségén tartott pódiumbeszélgetésen 2025. március 7-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A tudomány nélkülözhetetlen a nemzet fennmaradása szempontjából - jelentette ki a miniszterelnök pénteken Szegeden.

Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, szegedi központjának átadásán azt mondta, ha meg akarunk maradni abban a kulturális minőségben, amit magyar civilizációnak lehet nevezni, akkor jelen kell lennünk ott, ahol a világ legnagyobb szellemei alkotnak.

A tudomány - mellette a kultúra és a sport - olyan terület, ahol bizonyítanunk kell, hogy a magyaroknak joguk van a létezésre a teljesítményük okán. Ha nem vagyunk ott a tudományban a világ legjobbjai között, akkor szép lassan nemcsak onnan fogunk kikopni, hanem az egész kultúránk, országunk "kirojtosodik, ellaposodik" és asszimilálódik - szögezte le a miniszterelnök az ünnepség keretében rendezett panelbeszélgetésen.

A kormányfő kifejtette, Magyarország az innovációra fordított összeg tekintetében az Európai Unióban jelenleg a 21. helyen áll. A cél, hogy 2030-ra az EU, 2040-re pedig a világ tíz legjobbja közé kerüljünk.

Abban közmegegyezés van Magyarországon, hogy anélkül nem tudunk versenyképesek lenni, talán megmaradni sem, ha ezt az áttörést nem hajtjuk végre a tudomány területén - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A beszélgetésen Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a jövő generációi nevében megköszönte a magyar kormánynak, hogy forrást biztosít az MCC szegedi központjához hasonló projektekre. Azt mondta, ez az a befektetés, amely legjobban kamatozik Magyarország számára.

A professzor az oktatás helyzetére vonatkozó kérdésre kifejtette, a magyar egyetemi képzés világszínvonalú, köszönhetően a rengeteg kiemelkedő tanárnak. A magyar felsőoktatás versenyképes, és ez tovább javulhat a modellváltással, ami lehetővé teszi az intézmények számára, hogy arra koncentráljanak, amiben a legjobbak.

Az egyetemi diplomájukat megszerző fiataloknak a Nobel-díjas tudós azt tanácsolta, keressenek az érdeklődésüknek megfelelő területen olyan kutatócsoportot, amely a világ legjobbjai között van. Ezek vezetői között sokan magyarok, de túlnyomórészt külföldön dolgoznak. Közülük minél többeket haza kell hozni, hogy Magyarországon érjenek el korszakalkotó felfedezéseket - mondta.

A miniszterelnöknek a tudomány fontosságát hangsúlyozó kijelentésére reagálva Krausz Ferenc kifejtette, Magyarország kivételes helyzetben van, mert megvannak azok a tudósok, akikkel a várt áttörést végre lehet hajtani. Azt mondta, arra is léteznek élő példák, hogyan lehet ezt véghez vinni.
Példaként említette a német Max Planck Társaságot - amelynek az utóbbi hat évben öt Nobel-díjasa volt -, valamint a Kínában a szakemberek hazacsábítása érdekében indított programot. Azt mondta, e kettő ötvözetével eredményeket lehetne elérni, hiszen az intézményrendszer - az egyetemek és a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) formájában - rendelkezésre áll, a tudomány erősítésére szánt forrásokat teljes egészében a kutatók rendelkezésére lehetne bocsátani.

Krausz Ferenc a tehetséggondozás terén követendő példának nevezte az orvosbiológia területén működő Nemzeti Tudósképző Akadémia programját. Közölte, hasonló kezdeményezés előkészítésén dolgozik a matematika, a fizika és az informatika oktatásában.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója az ünnepségen azt mondta, a szegedi központtal együtt az MCC képzésein több mint harminc város diákjai vesznek részt. A fejlesztésnek köszönhetően a kollégium több mint háromszáz tagú közösségének olyan körülményeket tudnak biztosítani, amelyek méltóak a tehetséggondozás eszményéhez - tette hozzá.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) új szegedi központja az átadás napján, 2025. március 7-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Az MCC szegedi központjának helyet adó épület 1896-ban készült el Víg Albert tervei alapján, Raichl J. Ferenc vezetésével. A Kereskedelmi és Iparkamara részére építették, de a század elején egy rövid ideig az Iparmúzeumnak is helyt adott. Az ingatlant a következő évtizedekben több ütemben is bővítették.

Az épületben 1969-ben nyílt meg a Bartók Béla Művelődési Központ. A kulturális intézmény bezárását követően hosszú ideig üresen álló épületet a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány vásárolta meg, amely a ma már a Nemzeti Tudósképző Akadémia néven működő tehetséggondozó program kollégiumát kívánta ott kialakítani, de a rekonstrukció elakadt.

Az MCC ezt követően vásárolta meg az ingatlant, felújításának terveit Hajós Tibor építész készítette. A 2251 négyzetméteres alapterületű épületben elvégzett 1,428 milliárd forintos költségű felújítási és átalakítási munkálatok kivitelezője a Build It Mérnökiroda Zrt. volt.