Valószínűsítik, hogy az akkori MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és operatőrt diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.
2025. március 14. 16:24
A történelmi terror - magyartudat.com
Sosem látott filmfelvétel került elő a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti, 1965. március 15-én történt felrobbantásáról - közölte a Nemzeti Filmintézet az MTI-vel pénteken.
A közleményben emlékeztettek, hogy 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le Budapest ikonikus épületét, amelyet most segítenek felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételek.
A tájékoztatás szerint nem tudni pontosan, mi célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely az egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. A NFI filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt, és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.
Azt írták, biztosra vehető, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy a kádári kultúrpolitika kerülte a kínos esettel kapcsolatos állásfoglalást. Valószínűsítik, hogy az akkori MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és operatőr diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.
Az operatőrök munkájukkal örökül hagyták azt az érzést, amit 60 évvel ezelőtt még átélhetett a látogató, amikor utoljára belépett a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületébe - olvasható a közleményben.
A dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is. Az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, eltérő mennyiségű fekete-fehér filmet fotografálva.
Végjáték a Nemzetiben címmel ezekből és az NFI gyűjteményében őrzött mozgóképfelvételből állította most össze az NFI Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amelyet az első robbantás hatvanadik évfordulóján tesz szabadon elérhetővé videómegosztó csatornáján.
A film végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Híradófilmeket és a kihagyott jeleneteket is használtak az összeállításban. Ez utóbbiak szintén most kerültek elő az egykori MOVI-stúdió "snittbankjának" feltárásakor, és korábban soha nem látott képsorokat tartalmaznak az épület bontásáról is.
Mint írták, még légi felvétel is előkerült a térről, egy másik amatőrfilmes képsor pedig az 1956-os forradalom idejéről származik, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyt a harc. Nem sokkal később, a beszakadt kupolájú épületben forgatta Éjfélkor című játékfilmjének egy jelenetét Révész György rendező, aki látványos emléket állított ezzel a forradalomban megsérült színháznak.
A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt és 2300 néző befogadására volt képes. Ha ma állna, idén ünnepelnék fennállása 150. évfordulóját - áll a tájékoztatóban.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
A magyar megmaradás szolgálata, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc értékei ma is itt vannak velünk, mint nemzetmegtartó erő - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-i állami kitüntetések átadásán pénteken, Budapesten.
Magyarország számára kivételesen értékes és példaértékű művészi életműve, páratlan népszerűségnek örvendő színpadi és filmes alakításai, generációk számára meghatározó szerepformálásai és értékes rendezései elismeréseként kapta a Kossuth-nagydíjat Koncz Gábor.