Soltész Miklós: a kereszténység a békességet akarja
Soltész Miklós beszéde végén ígéretet tett arra, hogy az érsekséggel összefogva az áldozatok tiszteletére és a közösség erősítésére megújítják az olaszfalui katolikus templomot.
2025. március 23. 21:45
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszél a Gelsey Vilmos-díj átadásán a Szegedi Dóm Látogatóközpontban 2025. február 26-án. Berszán Lajos kanonok és Reisz Pál ferences szerzetes kapták az idei Gelsey Vilmos-díjakat. MTI/Kacsúr Tamás
A kereszténység a békességet akarja - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Olaszfaluban az 1945-ös szovjet mészárlásra emlékezve.
Soltész Miklós a Veszprém vármegyei településen nyolcvan éve, 1945. március 23-án a szovjetek által meggyilkolt 32 emberre emlékezve azt mondta:"imádkozzunk azért, hogy azok a vezetők, akik a világ hatalmainak képzelik magukat, a legnagyobbaknak, azok józanodjanak ki".
Hiszen 1945-ben virágvasárnapon fiatalokat temettek Olaszfaluban, és most is háborúban halnak meg emberek - tette hozzá.
Az államtitkár beszédében történelmi áttekintést adott, majd hangsúlyozta: ha akkor nincs német megszállás, az Olaszfaluban megölt 32 ember is sokáig élhetett volna.
Beszédében felhívta a figyelmet Mozsgai Józsefnek az olaszfalui mészárlást feldolgozó könyvére, és több áldozat történetét is felelevenítette.
Soltész Miklós beszéde végén ígéretet tett arra, hogy az érsekséggel összefogva az áldozatok tiszteletére és a közösség erősítésére megújítják az olaszfalui katolikus templomot.
A megemlékező szentmisén Udvardy György veszprémi érsek az olaszfalui mészárlás áldozatai mellett az ugyanezen a napon vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolnáról is szólt, akit április 26-án avatnak boldoggá Veszprémben. Áldozata megtestesíti mindazoknak az áldozatát, akik értelmetlen pusztításban haltak meg - tette hozzá.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszél a Gelsey Vilmos-díj átadásán a Szegedi Dóm Látogatóközpontban 2025. február 26-án. Berszán Lajos kanonok és Reisz Pál ferences szerzetes kapták az idei Gelsey Vilmos-díjakat. MTI/Kacsúr Tamás
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
