A baloldal elvenné a szavazati jogot a nyugdíjasoktól?
Most a baloldal főjogásza állt elő azzal, hogy nem kellene lehetőséget adni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák.
2023. november 20. 17:05
Fleck Zoltán jogszociológus, Gyurcsány Ferenc egyik főideológusa fél évvel ezelőtt keményen beleszállt azokba az akadémikus kollégáiba, akik nyugdíj előtt állnak vagy már nyugdíjasok, és alamizsnáért vagy a nyugalomért, ahelyett, hogy szabadon véleményt formálnának, inkább meghunyászkodnak. A beszélgetőpartner Dési János ráerősítve erre a megalkuszik kifejezést használta – írta a Tűzfalcsoport a bejegyzésében.
Fleck a napokban újabb interjút adott az egyik baloldali sajtóorgánumnak, amelyben már lényegesen messzebb ment, lényegében a nyugdíjasok választójogának létjogosultságát kérdőjelezte meg, mondván, ennek a korosztálynak már nincs annyi ideje az életben, mint a fiatalabb korosztálynak, így pedig nem reagál olyan minőségben a jövőbeli feszültségekre, mint az utána következő generációk. Éppen ezért – Fleck Zoltán szerint – még a lehetőségét sem kellene megadni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák: „Miért a nyugdíjasokra bízzuk a harminc év múlva bekövetkező katasztrófát?” – teszi fel a kérdést a jogi egyetem tanára.
A baloldali jövő sötét a nyugdíjasok számára
Fleck még a 2022-es választásokkor beszélt arról a Hvg-nek, hogy egy nyolc-kilenc fős testület alkotja azt a közjogi szakértői csapatot, amely a kormányváltásra készülő ellenzék alkotmányos módosításait dolgozza ki. Ennek vezetője volt a jogász-szociológus, akit Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt kért fel a pozícióra, de Fleck szerint Márki-Zay sem a csoport összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt az ellenzéki pártok sem küldtek a bizottságba senkit.
Fleck Zoltán ebben a pozíciójában így érvelt a feles alkotmánymódosítás mellett: „Nagy valószínűséggel egy 2022-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után. Nem állítjuk, hogy ez az egyetlen lehetőség, de ha ezt választja az ellenzék, akkor mérlegelniük kell, hogy ez egy olyan helyzet, amiben kormányozni tudnak, vagy meg kell lépniük azt, hogy bizonyos szabályokat, bizonyos feltételek mellett meg kell változtatni, ami mellé pedig legitimációs érveket fogunk gyűjteni.”
Nincs új a nap alatt
2008-ban a bukott Gyurcsány-kormány módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját nyolc százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint. A nyugdíjasok helyzetét tovább nehezítették 2009-ben, amikor eltörölték a 13. havi nyugdíjat. A balliberális kormányzás hibái miatt az időskorúak bevételei jelentősen csökkentek 2010 előtt, hiszen a 13. havi nyugdíj megszüntetése mellett 2002–2010 között összesen 51,8 százalék volt az infláció. 2009-ben továbbá megemelték a nyugdíjkorhatárt.
Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy majd akkor fizetnek nyugdíjprémiumot, ha a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi. Ennek feltételeként a 3,5 százalékos gazdasági növekedést jelölték meg. A csőd szélére sodort gazdaság miatt ennek nem volt realitása. Fleck Zoltán az említett kijelentésével egy az egyben megismételte a Momentum-alapító Kádár Barnabás pár évvel ezelőtti, szélsőségesen idősellenes és antidemokratikus kijelentéseit – írta a Tűzfalcsoport.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
