A miniszterelnök levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Orbán Viktor arról írt, hogy nosztalgiával gondol vissza a rendszerváltás utáni évekre annak ellenére, hogy Magyarország súlyos válságot élt át akkor, mégpedig az akkori Európa, valamint Antall József kortársai révén, akik "az Európa-eszme óriásai voltak".
2023. december 12. 13:12
Martonyi János volt külügyminiszter beszédet mond a néhai miniszterelnök, Antall József halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián az Országház Főrendházi termében 2023. december 12-én. MTI/Bruzák Noémi
Ha valaki meg akarja érteni, mi az önzetlen közszolgálat, akkor tanulmányozza Antall József életpályáját, akinek a szolgálat a saját életénél is fontosabb volt - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országházban a volt miniszerelnök emlékére rendezett konferencián.
Gulyás Gergely a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatala, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány által az egykori miniszterelnök halálának 30. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen azt hangoztatta, ma már senki sem vitatja, hogy Antall József jelentős szerepet játszott abban, hogy a demokratikus átalakulás kompromisszumoktól mentes és vértelen volt, valamint elhozta a teljes szabadságot Magyarország számára.
Antall József világosan látta, hogy az 1989-90-es átalakulás Magyarország számára a szabadság és szuverenitás visszaszerzésének lehetőségét hozza el, ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartotta, hogy mindez a magyar történelmi tradícióba beágyazódva történhessen meg. Ezért kezdettől fogva parlamentáris demokráciát képzelt el, amelynek a gyökere a magyar alkotmányosságban volt fellelhető - mondta a miniszter.
Antall József és kormányának érdemeit sorolva Gulyás Gergely elmondta, hogy nekik köszönhető az ország korlátlan szuverenitásának visszaszerzése a Varsói Szerződésből való kilépéssel és a KGST megszüntetésével, valamint a nemzetpolitika sarokköveinek kijelölése, alkotmányban rögzítették ugyanis, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túl élő magyarokért, valamint elérték, hogy a nemzetiségek jogai Európában is elismert, az emberi jogok közé tartozó jogok legyenek. Továbbá szintén nekik köszönhető, hogy az ország európai és euroatlanti integrációja elindult.
A miniszter elmondta: "ahogy ma Európa kinéz, okunk van a szomorúságra", mégsincs az intézményesített európai együttműködésnek alternatívája, igaz Antall József idejében még vonzóbbnak látszott ez a lehetőség.
"A magát a demokrácia bölcsőjének tartó kontinens nehéz napokat él, a legtöbb negatív változás pedig a politikai elit tekintetében történt" - fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy Antall József emléke arra int, hogy elhiggyük, "lehet ezen változtatni".
A miniszterelnök levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Orbán Viktor arról írt, hogy nosztalgiával gondol vissza a rendszerváltás utáni évekre annak ellenére, hogy Magyarország súlyos válságot élt át akkor, mégpedig az akkori Európa, valamint Antall József kortársai révén, akik "az Európa-eszme óriásai voltak".
Az európai álom azonban léket kapott, és alig 30 év alatt "az unió egy sokcsillagos étteremből Gyuri bácsi kifőzdéje lett" - fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor Antall József politikai krédójának három alaptételét idézte: a földrajz ellen sok mindet lehet tenni, kivéve politizálni, a kisebbségi jogokat nem szabad összemosni az emberi jogokkal, valamint magyarok vagyunk, tehát európaiak.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
