A Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként megtartott szakmai konferencián elhangzott: az MI Koalíció koordinálásával elkezdődött annak feltérképezése, hogy hazánkban kik és milyen területeken foglalkoznak mesterséges intelligenciával - az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk.
2025. június 6. 08:15
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos előadást tart a mesterséges intelligenciáról szóló szakmai konferencián a budapesti Etele Plázában 2025. június 5-én. A tanácskozást a Gábor Dénes Egyetem szervezte a Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként. MTI/Kocsis Zoltán
A 2020-ban elfogadott mesterséges intelligencia (MI) stratégia átdolgozott, frissített változatát a napokban tárgyalja és hamarosan el is fogadhatja a kormány - jelentette be Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Gábor Dénes Egyetem által a témában szervezett csütörtöki konferencián.
A Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként megtartott szakmai konferencián a kormánybiztos elmondta: az MI Koalíció koordinálásával elkezdődött annak feltérképezése, hogy hazánkban kik és milyen területeken foglalkoznak mesterséges intelligenciával - az eddigi eredmények alapján sokkal jobban állunk, mint korábban gondoltuk.
Hangsúlyozta: az MI elterjedéséhez minden feltétel adott Magyarországon, rendelkezésre áll az adatvagyon, a számítási kapacitás, a megfelelő jogi környezet, valamint a kreatív szakemberek köre is.
Bár a MI szempontjából öt év "őskornak" számít, az első MI stratégia keretrendszerének kialakítása jól sikerült
- mondta, hozzátéve, hogy a 2020-as szabályozást inkább a technokrata megközelítés jellemezte, mivel alapvetően mérnökök alkották.
A stratégia felülvizsgálatát a megváltozott jogi környezet is indokolja, miután az Európai Unióban is megszületett az MI szabályozása (EU AI Act).
Palkovics László, aki februártól tölti be a kormánybiztosi pozíciót, elmondta, a jogszabályi feltételek adottak a nemzeti adatvagyon strukturált, jogszerű és innovatív használatára. A feladat, hogy ezeket a vagyonelemeket, gyorsan és olcsón bocsássák azok rendelkezésre, akik kutatásra, köz- vagy üzleti célokra szeretnék felhasználni.
Hangsúlyozta: nagyon fontos annak tudatosítása, hogy a MI nem csupán technológia, hanem társadalmi ügy is, és mindenki számára biztosítani kell, hogy ezt jobban megismerje.
A mesterséges intelligenciáról rendezett konferenciát a Gábor Dénes Egyetem
Budapest, 2025. június 5. Bokor József, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont elnöke, Halász Sarolta, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője és Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke (b-j) együttműködési megállapodást ír alá a mesterséges intelligenciáról szóló szakmai konferencián a budapesti Etele Plázában 2025. június 5-én. A tanácskozást a Gábor Dénes Egyetem szervezte a Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként. MTI/Kocsis Zoltán
A Gábor Dénes Egyetem ehhez úgy járul hozzá, hogy online, ingyenesen elérhető oktatási anyagot dolgozott ki. A három részből álló tananyag a mesterséges intelligencia alapjaitól indul, majd bemutatja a promptolás - a MI-nek adott utasítások megfogalmazásának - technikáját, valamint a technológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeit is.
Az ELTE és partnerei bevonásával hamarosan átfogó javaslat születhet arról, hogyan lehet az MI-t megjeleníteni az oktatás különböző szintjein mint oktatási eszközt, és mint tananyagot illetve, hogyan tudják erre felkészíteni az oktatókat
- ismertette Palkovics László.
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke elmondta: a holográfia elméleti alapjait 1947-ben megalkotó, 1971-ben fizikai Nobel-díjban részesülő Gábor Dénes évtizedekkel megelőzte korát: találmánya mára számos területen vált a modern világ meghatározó technológiájává.
A mesterséges intelligenciáról rendezett konferenciát a Gábor Dénes Egyetem
Budapest, 2025. június 5. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke előadást tart a mesterséges intelligenciáról szóló szakmai konferencián a budapesti Etele Plázában 2025. június 5-én. A tanácskozást a Gábor Dénes Egyetem szervezte a Gábor Dénes-emlékév nyitórendezvényeként. MTI/Kocsis Zoltán
Elmondta: az egyetem mesterséges intelligencián alapuló tudásközpontot hozott létre, amely a hibrid, multimodális és adatalapú oktatást, valamint a digitális pedagógiai ökoszisztéma fejlesztését szolgálja.
A mesterséges intelligencia és az XR (kiterjesztett valóság) technológiák összeolvadása a következő nagy digitális paradigmaváltást hozhatja el, amelyben virtuális tanulószobák, gyakorlati terepélmények és életszerű oktatási terek jönnek létre
- emelte ki.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A merénylőt egy barát és családtagok segítségével azonosították, majd fogták el, miután csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozott egy fotót a feltételezett támadóról, aki a támadást megelőzően és azt követően is ruhát váltott.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
