Bakondi György: folyamatos a migrációs nyomás a déli határvonalon
Azok az embercsempészbandák, amelyek tavaly, illetve két évvel ezelőtt áttették a székhelyüket Boszniába és a horvát-szlovén-olasz irányt részesítették előnyben, jelentősen megkezdték a visszatelepülést a szerb-magyar szakaszra. Hozzátette, míg a múlt év hasonló időszakában 1400-at határsértőt fogtak el a határszakaszon, idén már mintegy 6300-at.
2025. június 7. 11:04
infomigrants.net
Folyamatos a migrációs nyomás a magyar-szerb határon, ahol a tavaly és a tavaly előtti állapotok visszarendeződése tapasztalható - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György ismertette: azok az embercsempészbandák, amelyek tavaly, illetve két évvel ezelőtt áttették a székhelyüket Boszniába és a horvát-szlovén-olasz irányt részesítették előnyben, jelentősen megkezdték a visszatelepülést a szerb-magyar szakaszra. Hozzátette, míg a múlt év hasonló időszakában 1400-at határsértőt fogtak el a határszakaszon, idén már mintegy 6300-at.
Mint mondta, az erőszakos fellépés jelei is tapasztalhatók a területen, ahol egyelőre az embercsempészcsoportok egymás közötti harca jellemző a terület fölötti uralom megtartásáért vagy megszerzéséért. Megjegyezte, a szerb szakaszon már az is előfordult, hogy a szerb rendőri erőkre is tüzet nyitottak.
A főtanácsadó szerint ezek az állapotok a tavaly és tavaly előtt a magyar határ térségében tapasztalt helyzetre emlékeztet, ahol akkor egy "tűrhetetlen, a lakosság életminőségét jelentősen rontó bűnügyi helyzet" alakult ki. A jelenlegi körülmények is erre kezdenek hasonlítani, a határszakaszra afgán embercsempészbandák települtek vissza - fűzte hozzá.
Elmondta, ezek a csoportok jelentősen megemelték az áraikat, így vannak olyan bevándorlók, akik ezeket már nem tudják megfizetni. Emiatt olcsóbb embercsempészek is megjelentek a környéken, a csempészbandák egymás közötti leszámolásai pedig rendszeressé váltak - közölte.
Bakondi György kiemelte, minden előzetes információ arra utal, hogy növekedni fog a migrációs nyomás a déli határszakaszon annak ellenére is, hogy a török határvédelmi erők is falat építettek a szír, az iráni és görög határon. Hozzátette, az Európai Unió (EU) finanszírozásával Görögország is kerítést húzott fel a határán, viszont Magyarország nem kapott segítséget az elmúlt tíz év hatérbiztonsági erőfeszítéseire.
A főtanácsadó arról is beszélt, hogy valamennyi európai migrációs útvonal aktív és az elmúlt tíz év olyan negatívumai, mint a no-go zónák, a családegyesítési visszaélések, a szociális feszültségek vagy a terrorcselekmények egyre markánsabban láthatóak. Megjegyezte, az illegális bevándorlással olyan konfrontatív elemek kerültek Európába, amelyek korábban nem voltak jellemzők.
Ilyenként említette az antiszemitizmust és kitért a Bajnokok Ligája döntő utáni Párizsban tapasztalt állapotokra, ahol tömegek jelentek meg és "erőszakos antiszemita megnyilvánulásokkal komoly közbiztonsági válságot" voltak képesek előidézni. Hozzátette, a nemzetállamok összefogása azt jelzi, hogy ezek az államok önálló megoldásokat keresnek, mivel az EU migrációs politikájában nem látszódik változás.
Mint mondta, az unió továbbra is a kvóták szerinti elosztást, az állampolgárság mielőbbi megadását, valamint "sok-sok pozitívumot" hirdet a migrációval kapcsolatban. Hangsúlyozta, ezek azonban ellentétesek a lakosság mindennapi tapasztalataival.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az EU jelen pillanatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. "És ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye" - figyelmeztetett.
Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
"Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.