2021 áprilisában a The New York Times közzétette annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely azt vizsgálta, hogyan küzdött Ursula von der Leyen a koronavírus-járvány ellen. Újságírók szerint 2021 februárjában, amikor az AstraZeneca – az EU legnagyobb oltóanyag-beszállítója – gyártási problémákról számolt be, az Európai Bizottság vezetője bizalmasan levelezett Albert Burlával, a Pfizer vezérigazgatójával. Megállapodtak abban, hogy húszmilliárd euróért – a hivatalos uniós struktúrákat megkerülve – 1,8 milliárd adag gyógyszert vásárolnak. A történet, amelyet a média Pfizergate-nek nevezett el, folytatódott. Von der Leyen, mint kiderült, túlbiztosította magát. Ennek következtében pedig az oltóanyagok egy részét – felhasználás hiányában és lejárat miatt – ki kellett selejtezni. Ez négymilliárd eurójába került az EU-nak. 2022 januárjában a Netzpolitik.org újságírója, Alexander Fanta követelte, hogy hozzák nyilvánosságra Von der Leyen és Burla levelezését. Ezt megtagadták tőle. Később Emily O'Reilly európai ombudsman is csatlakozott az ügyhöz. Információi szerint a bizottság nem is kereste meg Von der Leyen irodáját Fanta kérésével kapcsolatban. 2023 februárjában a NYT riporterei pert indítottak az EB ellen az Európai Bíróságon.

Vádak és eljárások

2023 áprilisában Frederic Baldan, egy belga tanácsadó cég alkalmazottja, aki az EU Kínával való kereskedelmi kapcsolataira szakosodott, pert indított Liège-ben, amelyben „hatáskörök bitorlásával”, „közokiratok megsemmisítésével”, „jogellenes cselekményekkel, meggazdagodással és korrupcióval” vádolta az EB elnökét. Hozzá több magánszemély és szervezet is csatlakozott. Magyarország és Lengyelország kormánya (de nem a jelenlegi kabinet) támogatta. Az ügyet továbbították az Európai Ügyészséghez (EPPO), amely az uniós költségvetést megkárosító ügyekkel foglalkozik. Az eljárás azonban lassan halad. Először is az EB továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a Burlával folytatott levelezés részleteit.

Másodszor ellentmondások merültek fel az EPPO-val. A liège-i bíróság, amely elfogadta Baldan keresetét, ragaszkodik ahhoz, hogy az ügyet Belgiumban tárgyalják. Az EB megpróbált kiállni Von der Leyen mellett. Márciusban Stella Kyriakides, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztói jogokért felelős biztosa azt mondta: „Az uniós résztvevők a Covid–19-vakcina jogos tulajdonosai. Ők felelősek nemzeti készleteik kezeléséért. Ezért az EK nincs abban a helyzetben, hogy adatokat szolgáltasson a gyógyszerek mennyiségéről és a kapcsolódó költségekről”. Von der Leyen maga is minden lehetséges módon elhatárolódik a botránytól. „Amire szükség van, azt már elmondták. Várjuk az eredményeket” – mondta, amikor a Burlával folytatott, titokzatos levelezésről kérdezték.

Az EPPO ugyanis a belga ügyészeket helyettesítette a „közfeladatokba való beavatkozás, SMS-ek megsemmisítése, korrupció és összeférhetetlenség” ügyében. Ezek bűncselekmények, de még senkit sem vádoltak meg.

Mi lesz a következő lépés?

Május 17-re tűzte ki a liège-i bíróság a tárgyalást, hogy véglegesen eldöntse, ki folytatja a nyomozást. Nem zárható ki a két párhuzamos eljárás lehetősége – Belgiumban és az EPPO szintjén – sem. Von der Leyennek eközben sikerült belekeverednie egy újabb kellemetlen történetbe. Az év elején kinevezte Markus Piepert az EB kis- és középvállalkozásokért felelős különmegbízottjának. Az Európai Bizottság ezt a döntést helytelennek tartotta, és javasolta, hogy hozzáértőbb jelöltek jöjjenek szóba. Pieper maga április közepén, nem sokkal hivatalba lépése előtt utasította vissza a posztot.

Ez azonban nem mentette meg Von der Leyent az elfogultság és a kivételezés vádjától. Jelöltje a Kereszténydemokrata Unió tagja, amelynek az EB vezetője is tagja. A Pfizergate és Pipergate hátterében az EB elnökének második ciklusra történő újraválasztásának kérdése egyre élesebbé válik. Júniusban tartják a következő európai parlamenti választásokat – ezek eredménye alapján a pártoknak meg kell majd állapodniuk a kulcsfontosságú pozíciók elosztásáról, többek között az EB-ben is. Von der Leyen egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy nem alternatív jelölt. Ő maga ambiciózus, és „Európa iránti szenvedélyéről” beszél. Brüsszelben azonban már beszélnek a leváltásáról.

„Ha van potenciális győztes, akkor az a szélsőjobboldal” – mondja Ziga Factor, a prágai Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese. A konzervatívok könnyebben terjeszthetik az euroszkeptikus narratívát, ha olyan magas rangú tisztviselőket hibáztatnak, mint Von der Leyen, amiért nem tartják be a saját szabályaikat. „És ismét hangsúlyozhatják, hogy valójában az EU a »rossz fiú«, és a nemzeti kormányoknak több hatalmat kellene adni” – teszi hozzá a szakértő. Az EB vezetője láthatóan figyelembe veszi ezeket a kockázatokat – nem véletlen, hogy a minap kifejezte együttműködési készségét Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szélsőjobboldali pártjával és általában a konzervatívokkal.

Ez azonban valószínűleg nem segít: Von der Leyen alakja túl mérgezővé vált. Az euroszkeptikusok még nélküle is sikerre számítanak a nyáron, és a Brüsszelhez való, bármilyen hivatalos közeledés veszélyes számukra, mert a szavazók körében tekintélyveszteséget okozna.