Március 23-án időközi országgyűlési választást tartanak Budapest 11-es számú választókerületében. Eddig mindössze két ellenzéki politikus jelentette be indulási szándékát és igényelt ajánlóívet a választási bizottságtól, ők pedig mindketten szembe kerültek már a törvénnyel az elmúlt években.
2025. január 27. 09:57
Hamarosan időközi parlamenti választásra kerül sor Újpesten. A voksolást azután írták ki, hogy tavaly decemberben jogerősen is elítélték garázdaság, testi sértés és választási csalás miatt az újpesti-angyalföldi választókerület egyéni képviselőjét, a DK-s Varju Lászlót. Bár az ellenzéki politikus az eljárás során végig tagadta az ellene felhozott vádakat és koncepciós eljárást emlegetett, végül meg sem várta, hogy az Országgyűlés fossza meg a mandátumától, maga mondott le a hivataláról.
Az elmarasztaló ítélet ellenére háttérbe ugyanakkor nem vonult, a Gyurcsány-párt ugyanis közölte, az időközi választáson is őt indítják. Varjunak minden joga meg is van ahhoz, hogy ismét megküzdjön a korábbi parlamenti székéért, mert
a bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el.
Nem ő azonban az egyetlen, aki versenybe száll ellenzéki oldalról az újpesti szavazók bizalmáért. A szintén jogerősen elítélt, ex-MSZP-s Szabó Bálint is bejelentette ugyanis, hogy elindul az időközi választáson.
A korábban még Szegeden politizáló Szabó pár éve azért került szembe a törvénnyel, mert 2022-ben egy alkalommal autójával üldözőbe vette Orbán Viktor miniszterelnök konvoját, majd be is vágott elé. A bíróság ezért 2023-ban közúti veszélyeztetés miatt el is ítélte az ellenzéki politikust, a baloldali többségű szegedi közgyűlés pedig, amelynek addig a tagja volt, méltatlanság miatt kizárta a soraiból.
Szabó most az Indexnek azt nyilatkozta, azért indul el Újpesten, mert számára ez nem Varju László körzete, hanem „a benne tovább élő múlt egyik legszebb helyszíne”, idevalósi ugyanis az édesanyja, gyerekként pedig maga is sokat nyaralt a kerületben a nagypapájánál.
Bár Szabó a botrányos politikai akcióival az elmúlt években gyakran vívott ki magának címlapos megjelenést az országos lapokban, a korábbi választások alapján kettejük közül Varju számít az esélyesebbnek. A DK-s politikus 2018-ban és 2022-ben is győzelmet aratott a választókerületben. Legutóbb a kerület korábbi fideszes polgármesterét, Wintermantel Zsoltot utasította maga mögé 50,82 százalékos eredményével, míg jobboldali kihívója a szavazatok 39,08 százalékát szerezte meg.
A kampányidőszak hivatalosan február 1-én indul, az azonban a Nemzeti Választási Iroda honlapjáról egyelőre nem derül ki, kit indít ezúttal a Fidesz a körzetben.
Lapunk információ szerint
több helyben ismert és népszerű jobboldali politikus neve is a kalapban van, végleges döntés azonban még nem született arról, hogy ki legyen a kormánypártok jelöltje az újpesti időközi választáson.
Elnézve az eddigi indulók névsorát, kijelenthető, hogy nem egy csendes kampányra számíthatunk majd.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
