Csak fokozná a zűrzavart egy brüsszeli „ellenbürokrácia”
Az Európai Unió előbb esik szét, mielőtt a „francia forradalom" bekövetkezhetne. Most bizonyosodik be, hogy Európa 20.századi lejtmenete az 3.évezredre felgyorsult, szinte minden nemzetközi összehasonlításban szembetűnően kullog a nagy erőközpontok mögött – érzékelteti az Európai Bizottság dilettantizmusát Galló Béla.
2024. október 28. 19:17
wikipedia
Még De Gaulle francia elnök nevezte el brüsszeli bürokráciának az akkor még az acélközösséghez tartozó, a maihoz képest törpe adminisztrációt. Mára a kritika beteljesedett. Az Európai Unió birodalmi ambíciókat tápláló, a nemzeteket nem tisztelő bürokráciává vált – leplezte le a brüsszeli szélsőséget Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola.
– Aggasztó törvényszerűség, hogy a nagy szervezetek idővel korruptak lesznek. Ma az EU egyik első számú vezetője az évszázad legnagyobb korrupciójának gyanújában él, ezt tisztáznia sem kell neki; egy több bőröndnyi bankóköteggel lebukott görög politikusnőt kiengedtek a börtönből, ügye elhalt, egy ciprusi, gigantikus bankbetéttel lebukott politikusnő ellen vizsgálat sem indult. Itáliai korrupciós EU-bűnözők ellen nyomozás indult, elhalt. Mennyiben segítene egy szintén nagyra duzzasztott ellenbürokrácia, amely a brüsszelit sakkban tartaná?
– Ellenbürokrácia? Kafkával szólva, egy másik kastéllyal a kastély ellen? Ez alighanem fokozná a zűrzavart. Arra viszont szükség lenne, hogy a jelenlegi túlbonyolított - a saját zsebek és föderalizáció politikai szolgálatába állított bürokratikus szövevényt - alaposan megreformálják. Mindenekelőtt ne a Tanács szuverén mozgásterét korlátozzák (pl. a vétójog megnyirbálása), hanem a Bizottság és a Parlament túlterjeszkedését. Ez lenne összhangban a szuverén európai nemzetek eredeti integrációs alapelveivel. Csakhát erre vajmi kevés akarat mutatkozik.
– Politikuskaszt alakult ki, választáson megbuktathatatlan személyi garnitúrával. A história jelzi, hogy ilyenkor egy idő után „francia forradalmak" alakulnak ki: tömeggyilkossággal, a király lefejezésével. A brüsszeli bürokrácia fejeinek ettől miért nem kell félniük?
– Az Európai Unió előbb esik szét, mielőtt a " francia forradalom" bekövetkezhetne. Most bizonyosodik be, hogy Európa 20.századi lejtmenete az 3.évezredre felgyorsult, szinte minden nemzetközi összehasonlításban szembetűnően kullog a nagy erőközpontok mögött. Már az sem érvényes, hogy " legalább a béke bizosítékaként funkcionál". Az elmúlt évtizedekben Európa déli és keleti részei háboŕús tereppé váltak, keleten jelenleg is háboŕú dúl, amit az amerikai demokratákat követő uniós fősodor lelkesen támogat, a béke híveit pedig megbélyegezné. Ugyanakkor persze a magországok társadalmain belül sincs béke: megrendülőben a jóléti komfort, az egykori európai értékek a visszájukra fordulnak. Mindez gyorsuló ütemben zajlik, s előbb beérik, mint bármiféle forradalom. Ámbár, ha úgy tetszik, az illúziók eróziója maga is forradalom.
Galló Béla – cs3.hu
– A szélsőségesek időnként felvetik, EU-katonaságot is kellene felállítani. Ez az agyrém a további birodalmasodást taszítaná előre. Az EU eredetileg gazdasági szerveződés volt, ma azonban Emmanuel Macron mondja, hogy a versenyképesség elvesztése ez EU elhalását okozza. Miért lehetünk biztosak benne, hogy az EU már nem fog visszatérni régi céljaihoz, miért hiúsul meg az alapító atyák "Európa keresztény lesz, vagy nem lesz" ábrándja?
– Ha az előzőekhez tartjuk magunkat, ez a túl- és rossz irányba bürokratizálódó unió, a maga hanyatló nemzetközi trendjével és belső társadalmi konfliktusaival hogyan teremthetne "európai hadsereget"? Volt már a történelemben európai szintű katonai erő, például az, amelyik Budát 1686-ben az oszmánok alól felszabadította, de az szuverén aktorok együttműködésén alapult, nem terjeszkedett túl konkrét célján. Persze a papír mindent elbír, még egy "európai hadsereget", egy fiók NATO-t is.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
