A baloldal bukott miniszterelnöke ezúttal az ügyészek és a bírók ellen uszított, amivel az örökké európaiságot, jogállamiságot emlegető pártelnök ismét csúcsra járatta a fenyegetőzést, és bebizonyította, hogy valójában milyen a demokráciafelfogása.
2024. február 19. 16:21
„Nem kell szégyenlősnek lenni. Jegyezzétek meg az ügyészek és a bírók nevét. Jók lesznek majd tanúknak egy, a rendszer ellen folytatott eljárásban” – írta fenyegetőzve a közösségi oldalán a Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke a Facebook-bejegyzésében Fekete-Győr András és Varju László bírósági ügyén méltatlankodott, szerinte a két baloldali politikust börtönbe akarja csukatni a hatalom.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, másodfokon egy év börtönbüntetésre ítélték Fekete-Győr Andrást, a Momentum korábbi elnökét egy 2018-as demonstráción eldobott füstgránát és az azt követő lökdösődés miatt. A büntetést a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette. Szarvas Koppány Bendegúz, a párt másik tagja esetében maradt a felfüggesztett szabadságvesztés.
„Pár nap múlva Varju Laci ügyében hirdetnek ítéletet” – hívta fel a figyelmet a bukott miniszterelnök. Gyurcsány szerint nem politikustársának, hanem a megtámadott biztonsági őrnek kellene bíróság elé állni: Most ki ellen folyik eljárás? Azok ellen, akik a képviselőt, egy hivatalos személyt bántalmaztak? Nem. Hanem Varju ellen, aki nem hagyta magát. Ugyan a DK-s politikus áldozatszerepben tetszeleg, de a videófelvételek magukért beszélnek: a köztelevízióban nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, majd a földre feküdt, ekkor az egyik őr lábát kihúzta, aki úgy elesett, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Varju Lászlót végül garázdaság és a választás rendje elleni bűntettben bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék. A képviselőt összesen kilencszázezer forintos bírságra ítélte a bíróság, és csaknem ötszázezer forint perköltséget is meg kell fizetnie. Az indoklás szerint bár Varju László és politikustársai 2018 decemberében jogszerűen tartózkodtak az MTVA épületében, erőszakkal akartak bejutni egy stúdióba. A törvény azonban arra nem ad lehetőséget, hogy a képviselők az élő adást megzavarják, és beolvassák a petíciójukat.
Nincs új a nap alatt
Gyurcsány Ferenctől nem áll távol a politikai ellenfeleinek megfenyegetése. Akik már régóta követik a hazai közélet eseményeit, talán még emlékezhetnek milyen botrányos metaforát mondott még miniszterelnökként, 2006 márciusában. A Fidelitas és az 1956 Alapítvány részvételével egy több ezer fős tüntetés alakult ki az MSZP-székház előtt, ugyanis Gyurcsány egy veszprémi beszédében azt mondta: ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, […] erre a válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük. Azonban nem kell tizennyolc évet visszamennünk az időben, hogy botrányos kijelentéseket idézhessünk a bukott miniszterelnöktől. Tavaly februárban nagy felháborodást keltett, amikor kijelentette: személy szerint rá kell mutatni azokra az emberekre, akik a rendszernek építő gazdái, mert nem lehet elbújni a felelősség elől. Ki kell mondani a nevüket, és hogy szégyent hoztak a hazára. Nekünk azt kell mondani, hogy ezt a rendszert szolgálni, a Fideszt aktívan támogatni, az több mint bűn, az szégyen. Szégyelljétek magatokat! − üzente a DK elnöke közel hárommillió Fidesz-szavazónak.
Azt, hogy Gyurcsány részéről a politikai ellenfelek fenyegetése reflexből jön, számos korábbi hasonló kirohanása is bizonyítja. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb az volt, amikor Vidnyánszky Attilának rontott neki, mert őt nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének. Most nincs mit tenni. Készülni kell. Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek. Nem lesz árokbetemetés. Zárójel lesz. Levegőtlen világ azoknak, akik megölték a magyar szabadságot – írta a magát „legeurópaibb pártnak” nevező DK elnöke, aki azt is üzente a most kormányon levőknek, hogy nem engednek nekik szabad elvonulást. Máskor pedig egyenesen úgy fogalmazott: Börtön lesz ebből, fiúk és lányok. Megérdemelten. Aztán majd meséltek egymásnak a polgári erkölcs felsőbbrendűségéről. Filmekben úgy láttam, hogy kanállal a csöveket kell ütögetni. Kezdjétek megtanulni a technikát. Szükségetek lesz rá.
– Magukat is el fogják vinni, nem is olyan soká, egy év múlva, másfél év múlva. És maguknak nem lesz kegyelem – dörgött Gyurcsány, aki egyszer a saját kampányrendezvényén fenyegetett meg egy vele egyet nem értő szavazót, mondván: – Azt javaslom magának, hogy nagyon gyorsan fogja be a száját, megértette? De a bukott miniszterelnök fenyegetőzéséből kijutott a koronavírus-járvány elleni védekezésben közreműködőknek is, akiknek azt üzente: – Ma Magyarországon sokkal kevesebbért, mint amit önök tesznek, embereket elvisznek és becsuknak.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.