Gyurcsány személye fölöslegessé vált. Politikai mérlege siralmas: a valamiből csinált semmit, a sokból keveset. Az MSZP nagy valószínűséggel be sem jut majd a parlamentbe, a DK meg a bejutási küszöb körül szédeleg. Taktika volna a visszavonulása? Érdemes még a nómenklatúra-burzsoáziának Gyurcsánnyal taktikáznia?!
2025. május 10. 08:33
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul - jelentette be csütörtökön Dobrev Klára, az ellenzéki párt EP-képviselője. Galló Béla politológust kérdezte a Gondola.
- Galló úr, végig hazudtuk az elmúlt másfél-két évet - hangzik az egyik leghírebb gyurcsányi mondat. Miből gondoljuk, hogy ez a mostani bejelentés nem taktikai füllentés, hanem bebetonozott szándék?
- Minden lehetséges, de a "füllentés" most nem valószínű. Gyurcsány a nómenklatúra-burzsoázia, s azon belül is az egyik legbefolyásosabb klán futtatott figurájaként politizált. A látszat ellenére nem a kutya volt, hanem a farka. Nem ő csóvált, őt csóválták. Kezdetben persze nagy húzásnak tűnt. A kétlelkű, megöregedett Horn Gyula távozása után Gyurcsány pódium-dinamizmusa tetszett a megbízóinak, egy ideig ki is érdemelte vele a belé vetett bizalmat. Apró húzásokkal, magabiztosan tört előre. Eltakarították útjából a túl szociális, túlságosan "puha" Medgyessyt, evvel puccsista kormányfő lett, aztán nyert is egy választást, s hogy mivel, az csak Őszödön derült ki. Mint ahogyan az is, hogy a Messiás nem tud - nagyon nem tud - kormányozni, jó a hatalomszerzésben, csapnivaló a hatalom megtartásában.
Lejtőre vitte az MSZP-t, ám volt még egy dobása: a Demokratikus Koalíció. Ahogy mondani szokás "kivette az MSZP jóját", hogy immár kizárólag a saját személye köré építsen pártot. Evvel, akarva-akaratlan, a Fidesznek is nagy szolgálatot tett: amortizálta az MSZP-t, miközben képtelen volt tényleges alternatívaként elfogadtatni a DK-t, hiszen levakarhatatlanul ráragadtak a társadalom nagy többsége számára, legyünk finomak s mondjuk úgy, ellenszenves manírjai. Amikor mindez immár világossá vált, a TISZA pedig a legnagyobb ellenzéki erő mivoltától is megfosztotta a DK-t, Gyurcsány személye fölöslegessé vált. Politikai mérlege siralmas: a valamiből csinált semmit, a sokból keveset. Az MSZP nagy valószínűséggel be sem jut majd a parlamentbe, a DK meg a bejutási küszöb körül szédeleg. Taktika volna a visszavonulása? Érdemes még a nómenklatúra-burzsoáziának Gyurcsánnyal taktikáznia?!
- Dobrev Klára jelezte, hogy a DK az egyetlen magyar párt, amelyben az elnököt a párt teljes tagsága választja, és hogy az elnökválasztást heteken belül megtartják. Egyúttal bejelentette: azon el fog indulni. Ha a gyurcsányi jelenlét teher volt a baloldalnak, e teher mennyiben csökken, ha Dobrev marad?
- Dobrev Klára bejelentett elnöki szándéka épp arra bizonyíték, hogy ki csóvált itt kit, és hogy a mögöttes klán megvált ugyan tőle, de egyáltalán nem adta fel. Nyitott kérdés még, milyen gyors lesz a Gyurcsány-hatás felezési ideje, de 2026-ig bizonnyal kitart, ebben sokan érdekeltek. Ráadásul Dobrev sokkal kevésbé jó a pódiumon, mint amilyen Gyurcsány volt, társadalmi attraktivitása hozzá hasonlóan erősen korlátos, klán-beágyazottsága pedig még inkább nyilvánvaló. A kísérletezés persze mindenkinek demokratikus szíve joga, amíg a szavazók erre bármily csekély lehetőséget adnak.
- A bejegyzés végén Dobrev Klára beszámolt arról is, hogy elválnak Gyurcsány Ferenccel. A válásról a továbbiakban egyikük sem fog nyilvánosan beszélni, és arra kérnek mindenkit, hogy ezt tartsa tiszteletben. Minthogy Dobrev Klára gyurcsányi feleség volt 2006. október 23-án, a budapesti polgárveréskor, ez a válás mennyiben tisztítja meg az ő személyes politikusi múltját?
- A válásuk magánügy, úriember ezt tiszteletben tartja.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
