Hazánk meg szeretné erősíteni a civil szervezetek finanszírozásának átláthatóságát
A tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel - leplezte le a brüsszeli szélsőséget Bóka János.
2025. május 28. 11:35
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (k) és Sigitas Mitkus litván külügyminiszter-helyettes (j) érkezik az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésére Brüsszelben 2025. május 27-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Magyarország meg szeretné erősíteni a civil szervezetek európai uniós finanszírozásának átláthatóságát, ugyanis alapvető félreértés van a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepével kapcsolatban - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.
A tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően a miniszter közölte, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége által előterjesztett, a demokratikus ellenálló képesség európai erősítéséről szóló javaslatot Magyarország és Szlovákia nem támogatta.
A szöveg összemossa egyrészt az alkotmányos intézmények és a civil szervezetek helyzetét, másrészt pedig a politikai pártok és a civil szervezetek helyét egy demokratikus társadalomban - jelentette ki.
"Megítélésünk szerint a demokratikus ellenálló képességet az európai intézmények és egyes tagállamok félreértelmezik" - fogalmazott Bóka János, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel.
Azzal összefüggésben, hogy az Általános Ügyek Tanácsában folyatódott Magyarország újabb, immár nyolcadik meghallgatása a 7-es cikk szerinti eljárás keretében, Bóka János emlékeztetett: az Európai Bizottság "hosszú várakozás után" lezárta azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyeket a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos szabályozás, illetve a Stop Soros törvénycsomaggal kapcsolatban indított.
Ezek a kötelezettségszegési eljárások megszűntek, az uniós bizottság ugyanis maga is megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar szabályozás ebben a körben mindenben megfelel az európai uniós jognak.
A civil szervezetek támogatásával és átláthatóságával kapcsolatos, 2020-ban indult, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a miniszter közölte: a vonatkozó törvénymódosítást a magyar parlament 2022-ben elfogadta. Az uniós bizottság azóta nem jelzett olyan további aggályt, amelyet a magyar kormánynak figyelembe kellene vennie, vagy a jogalkotót terheli - mondta."Várjuk, hogy ez az eljárás minél hamarabb lezáruljon" - jelentette ki.
A június végén esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítését célzó tanácsi megbeszéléssel kapcsolatban Bóka János egyebek mellett közölte: Magyarország támogatja azt, hogy az Európai Tanács foglalkozzon a nyugat-balkáni helyzettel.
"Bízunk abban, hogy az Európai Unió vezetői pozitív üzenetet tudnak küldeni a régiónak, jelezve, hogy a jövőjük az Európai Unióban van" -- fogalmazott.
Végezetül elmondta, Magyarország ugyancsak támogatja azt a svéd javaslatot, amely a határokon átnyúló szervezett bűnözést mint biztonsági és jogállamisági kihívást kívánja az Európai Unió napirendjére tűzni. Magyarország is úgy látja, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos küzdelem sok területen európai feladat, ideértve például azokat a szervezett bűnözői csoportokat, amelyek az illegális migrációt szervezik az Európai Unió külső határain kívül - tette hozzá nyilatkozatában az európai ügyekért felelős miniszter.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
A válogatott sorozatban másodszor, története során hatodszor játszhat világbajnoki döntőt, szerdai ellenfele a világkupa-győztes görög csapat lesz, amelyet a csoportkör nyitányán, tíz nappal ezelőtt 10-9-re legyőzött.
Számos nyomásgyakorló szervezetet támogatnak a forrásból, hazánkban többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület és a Szubjektív Értékek Alapítvány is részesült a pénzekből.
Ugyan miért lenne lényegesen nehezebb dolga a magyar bajnokság második helyezettjének egy görög vagy egy izraeli csapat ellen? Ennyire nulla az NB I, hogy még az ezüstérmesnek is be kell rezelnie egy kelet-európai vagy egy ázsiai csapattól?