Tizenhárom év szünet után jövő év februárjában újból megrendezik a Magyar Filmszemlét, amelyre nyolc kategóriában lehet nevezni hétfőtől december 7-ig – hangzott el az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón.
2024. november 18. 16:27
A 44. Magyar Filmszemlét február 3. és 9. között rendezik meg Budapesten, a Corvin moziban – közölte Pataki Ágnes producer, a filmszemlét szervező Szemletanács tagja. Muhi András, a filmszemle igazgatója és a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke elmondta, a magyar filmes seregszemle célja, hogy teljes horizontot mutasson be a magyar filmtermésből.
A szemlére 2023. január 1-je után készült magyar filmekkel, valamint magyar részvétellel készült koprodukciós alkotásokkal lehet nevezni nyolc kategóriában: játékfilm, kisfilm, kísérleti film, hosszú dokumentumfilm (70 percnél hosszabb alkotás), rövid dokumentumfilm vagy dokumentumsorozat, animációs film, animációs rövidfilm és tévésorozat. A nevezés kiírása az mfszemle.hu oldalon érhető el. A beküldött filmeket előzsűri fogja megszűrni – tette hozzá. Terveik szerint a hagyományoknak megfelelően 20-22 játékfilm, 25-30 kisfilm, 15-20 kísérleti film, valamint 30 hosszú és rövid dokumentumfilm lesz látható majd az eseményen – mondta Muhi András.
Mindezek mellett a versenyen kívüli panoráma és információs szekcióba is várják a jelentkezéseket. A panoráma szekcióba az összes műfajban lehet nevezni, ide várják a nagy költségvetésű történelmi filmeket is. Az információs szekcióba szintén bármelyik műfajú alkotás jelentkezhet, elsősorban azok a filmek fognak ide bekerülni, amelyeket az előzsűri nem válogatott be a versenyprogramba, de olyan minőségű és olyan értékes alkotások, amely miatt fontos, hogy megjelenjenek a programban. Mindegyik vetítés után beszélgetést tartanak az alkotókkal, de szakmai fórumbeszélgetésekkel is készülnek – tette hozzá. Muhi András beszélt arról is, hogy a seregszemle újraindításának célja a szakmán és a különféle műfajokon belüli párbeszéd elindítása és az árkok betemetése. Olyan légkört teremtenek majd a Corvin moziban, hogy mindenkinek legyen kedve leülni beszélgetni és filmeket nézni. Muhi András szerint ahhoz, hogy a filmes szakmai közélet ismét feléledjen, sikeres filmszemlére van szükség.
Meskó Zsolt író, rendező ismertetése szerint hétfőtől elérhető az esemény honlapja, amelyen megtalálható a filmszemle története, a versenykategóriák és a szemleszabályzat is, és ezen a honlapon keresztül lehet nevezni a seregszemlére. A filmszemle ideje alatt a Corvin moziban mindenhol filmdíszletek lesznek felállítva: kávéház, bárok, patika vagy fogorvosi rendelő. Bármikor be lehet ülni egy filmdíszletbe, megpróbálják „mesevilággá” alakítani a mozit – hangsúlyozta.
Meskó Zsolt elmondta azt is, hogy a szemle február 3-án este a megnyitóval veszi kezdetét, másnap kezdődnek a vetítések, amelyekre ezer forint lesz a belépőjegy, a díjátadó ünnepséget pedig február 9-én tartják. Meskó Zsolt emlékeztetett arra, hogy az első filmszemlét 1965-ben rendezték, az eseménynek 1983-ig Pécs adott otthont, majd a fővárosba költözött.
Muhi András felidézte, hogy az utolsó, „fapados” filmszemlét 2012-ben rendezték meg.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Az új uniós költségvetés tervezete, amely szinte korlátlan lehetőséget adna az uniós tisztviselőknek a nemzeti kormányok zsarolására, újabb példája azoknak a lépéseknek, amelyek a nemzetállami függetlenség teljes felszámolását célozzák.
Október 6-án minden magyar ember megáll egy pillanatra. Csendben vagy imádságban, de ugyanazzal az érzéssel: fájdalommal és büszkeséggel. Fájdalommal, mert 1849-ben ezen a napon a Habsburg-birodalom bosszúja véresen lesújtott a magyar nemzet hőseire. És büszkeséggel, mert az aradi vértanúk halála a magyar hűség, a hazaszeretet és a becsület örök példájává vált.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, júliusban készült kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége, 72 százaléka támogatja a háromgyermekes édesanyák élethosszig tartó adómentességet. Mindössze minden hatodik ember, 17 százalék gondolja úgy, hogy ez a kedvezmény indokolatlan.
Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője a közösségi oldalán közzétett videóban a mesterséges intelligencia (MI) társadalmi és gazdasági hatásairól, valamint a kormány ezzel kapcsolatos jogalkotási lépéseiről beszélt.