Mihálffy Béla, a KDNP vezérszónoka felszólal a magyar építészet napjáról tartott általános vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. október 9-én. MTI/Illyés Tibor

Mihálffy Béla (KDNP) azt kérdezte, hogy mit tervez a kormány Szeged várostérségének fejlesztése érdekében? Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára egyebek között megemlítette, hogy lehetővé válik a Dorozsmai út felújításának és a Szilva utcai körforgalom bővítésének a finanszírozása.
   
A politikus emellett Kiskundorozsma közlekedési csomópontjának megvalósításáról, illetve kerékpárutak fejlesztéséről is beszélt.
   
Azzal zárta felszólalását, hogy bízik benne, hogy a kormány gazdaságfejlesztési törekvéseinek köszönhetően a jövőben Szeged térségében még további, az eddigiekhez képest még kiemelkedőbb fejlődés lesz tapasztalható.

A parlament ezt követően áttért a magyar építészet napjáról szóló határozati javaslat általános vitájára, amelyben előterjesztőként Lázár János (Fidesz) - aki két frakciótársával, Ágh Péterrel és Nagy Bálinttal együtt jegyzi a javaslatot - azt hangsúlyozta: kezdeményezésük, hogy december 16-át, Kós Károly születésnapját nyilvánítsák emléknappá, szervesen kapcsolódik a magyar építészetről szóló, az e területhez tartozó teljes joganyagot felülvizsgáló törvényhez, amely hamarosan a parlament elé kerül.

Lázár János építési és közlekedési miniszter az építészet és az építésügy jelentőségéről, annak a Kárpát-medencei magyarok életminőségében játszott szerepéről beszélt. Hozzátette: utóbbi érdemben befolyásolja a közjót, amely minden hatalomgyakorlás célja, ezért kiemelten kell foglalkozni ezzel a témával.
   
Annak a véleményének adott hangot, hogy "nem fog robbanékony intellektuális vitákat kiváltani" sem az emléknapról szóló kezdeményezés, sem a törvény.

Megemlítette: számos építészeti stílusnak van "magyar iránya", majd a magyar sajátosságok között említette az épületen belül a tűzhely elhelyezkedését és a keresztalapú építészetet.
   
Mindez azt mutatja, hogy valami járt az előttünk járó magyarok fejében, akik még nem tudatosan, nem építészeti végzettséggel, nem műszaki egyetemet végezve építkeztek; valamiféle nemzeti karakter ott is megnyilvánult - említette meg Lázár János, aki azt is kiemelte: a kor és a hely mellett annak a közösségnek a szellemét is figyelembe kell vennie az építésznek, amelynek dolgozik.
   
Igazából az a kérdés, hogy a korszellemet valaki le tudja-e fordítani magyarra, vagy meg tudja-e mondani, hogy a korszellemnek milyen jelentősége van a magyar emberek életében - fogalmazott, hozzátéve, fontos, hogy "olyan építészeti irányt próbáljunk a jogalkotás eszközével segíteni, amely a beillesztés és az illeszkedés gyakorlatát nagyon fontosnak gondolja a magyar építészetben". Lehet, hogy az országnak az építészekre van szüksége, hogy egy jobb minőségű ország legyen - jelentette ki felszólalásában Lázár János.
   
A miniszter Kós Károlyt méltatva kiemelte: az íróként, közíróként és művészeti íróként is ismert alkotó egész életpályája hiteles, "és amit a magyar ügyről, a nemzeti ügyről, közügyről, az építészetnek vagy a művészetnek ebben való szerepéről vallott, az szerintem pártállástól függetlenül mindenki számára vállalható" - fogalmazott.
   
Lázár János annak a reményének adott hangot, hogy az emléknap gondolatát képviselőtársai hajlandóak "az építészeti törvény megtárgyalásának felvezetéseképpen megfontolni, mérlegelni, és hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar építészek ügye és a magyar építészet ügye fontosabb polcra és fontosabb helyre kerüljön".
 

Mihálffy Béla (KDNP) azt mondta, hogy Kós Károly kiemelkedő művész volt, építészként, íróként és politikusként is maradandót alkotott. A 20. századi magyar kultúra és közélet egyik legjelentősebb alakja volt - jellemezte.
   
A magyar építészeti alkotások körülvesznek bennünket, korlátok nélkül elérhetők, ezekben érhető tetten leginkább nemzeti kultúránk - fogalmazott.