Magyardicsérő kampányfogással kísérletezik Leyen
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: "húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban". Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el - hangsúlyozta.
2024. május 1. 14:57

Óvatosnak kell lennünk – hungarytoday

A magyar emberek erősebbé tették Európát, a magyarok pezsgő kultúrája és a gazdasági dinamizmusa az egész európai uniót áthatja - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából szerdán.

Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: "húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban". Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el - hangsúlyozta.
   
Emlékeztetett: a vasfüggöny mögött magyarok nemzedékei harcoltak azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat.
   
"Önök húsz évvel ezelőtt úgy döntöttek, elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották" - fogalmazott.
   
Szavai szerint az Európai Unió azóta megerősödött, és Magyarország is számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, autópályák létesültek, és saját fejlesztésű megújuló energiaforrások épültek ki. Többségük európai uniós forrásból - jegyezte meg.
   
Von der Leyen kiemelte, az elmúlt évben magyar tudósok két Nobel-díjat is kaptak. Karikó Katalin felfedezései segítettek a koronavírust leküzdő mRNS-vakcinák kifejlesztésében, és számtalan életet mentettek meg. Krausz Ferenc pedig közelebb vitt annak megértéséhez, "hogyan jön létre a minket körülvevő anyag". Mindkét díj a magyar leleményességet dicséri - jelentette ki.
   

"Együtt erősebbek vagyunk. Éljen sokig Európa!" - tette hozzá üzenetében az uniós bizottság elnöke.
   
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő közleményében kiemelte: húsz évvel ezelőtt volt a legnagyobb csatlakozási hullám, a "kontinens újraegyesítése" az Európai Unió történetében.
   
Húsz évvel ezelőtt "az európai család" tíz új tagállamot fogadott be, ami - szavai szerint - merész lépés volt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kontinens újraegyesítésével kapcsolatos munka még nem fejeződött be. Az elmúlt években európaiak milliói mutattak hajlandóságot és fejezték ki reményüket, hogy csatlakozzanak az unióhoz - közölte. Hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán országainak, Törökországnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának történelmi lehetősége van arra, hogy jövőjét még erősebben az Európai Unióhoz kösse. Az EU bővítése olyan átalakító hatású politika, amely erősíti a biztonságot, a jog érvényesülését és a demokráciát, miközben növeli az európaiak életszínvonalát - emelte ki.
   
Közölte ugyanakkor: a jövőbeli tagállamoknak meg kell erősíteniük demokratikus intézményeiket, és tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat.
   
"Nemcsak egy nagyobb, hanem erősebb unió megteremtésére törekszünk, amely képes fenntartani és kiterjeszteni közös értékeinket az egész világon" - tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
   
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: 2004 a megosztott kontinens újraegyesítését jelentette.
   
A bővítés következő hulláma ismét történelmi dátum lesz, a bővítés az európai stratégiai szuverenitásának sarokköve - mondta. Mind a tagjelölt országoknak, mind az uniós intézményeknek rengeteg munkát kell még elvégezniük, de 2030-ra mindkét oldalnak készen kell állna a bővítésre - közölte az Európai Tanács elnöke.
   
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: húsz évvel ezelőtt Európa újra egyesült. Ezzel nemzedékek álma vált valóra. Európa az összetartozást, lehetőséget és jólétet jelent - tette hozzá az uniós parlament elnöke.
 

MTI
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Janó-Veilandics Franciska: A főpolgármester nem fenyegetheti a budapestieket!
    Karácsony Gergely szerint beláthatatlan ideig leállhat a BKV, ha nem tud megegyezni a kormánnyal. Felháborító, hogy a főpolgármester a budapestieken verné le a saját alkalmatlanságát! - közölte a közösségi oldalán Janó-Veilandics Franciska, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fővárosi képviselője.
  • Latorcai Csaba: A kereszt lelki, közösségi tartóoszlop
    A kereszt lelki, közösségi tartóoszlop, olyan fénylő pont Magyarországon és a kontinensünkön, amely szellemi világítótoronyként segít eligazodni napjaink kihívásai közepette - hangsúlyozta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP ügyvezető alelnöke hétfőn a felújított kecskeméti Pataki-kereszt felszentelésén.
  • Rétvári Bence: Az ellenzék ideológiai alapon támadja a családi adórendszert
    A családbarát Magyarország fontos része, hogy az adórendszer is gyermekközpontú, a kormány ugyanis elismeri azt, ha valaki dolgozik és közben gyereket nevel - hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Gyermek(lélek)védelem új útjain című műhelykonferencián. Rétvári Bence a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett eseményen arról beszélt, a családi típusú adórendszert az ellenzék már ideológiai alapon is támadja, és kormányra kerülése esetén meg is változtatná.
MTI Hírfelhasználó