A szegedi vár 17. századi ostromának és egy fal leomlásának nyomait is megtalálták a Huszár Mátyás rakparton zajló feltárás során - közölte Molnár Csilla ásatásvezető hétfőn a helyszínen.
A régész elmondta, a rakparton két szelvényben dolgoztak. Az első helyszínen, az északi várfal maradványainál megtalálták az osztrák seregek 1686-os ostromának nyomait.
A törökök ellen küzdő osztrákok az északi várfalat aláaknázták, de arról nem voltak írásos emlékek, hogy a robbantást végrehajtották-e, csupán egy térképen jelölték a robbanóanyag helyét. Az ásatás során előkerült bizonyítékok szerint az aknát fel is robbantották: több hosszanti irányú repedést találtak és a helyéről is kicsúszott a várfal - tudatta a kutató. Hozzátette: a sérüléseket az osztrákok később valamelyest helyreállították, saját téglájából építették vissza a fal egy részét.
A délebbi szelvénynél feltárták a vízi bástya maradványait, valamint az ahhoz kapcsolódó északi és a Tiszával párhuzamosan futó keleti falat. Az északi falról kiderült, hogy gerendavázas technikával építették, a rondella közelében pedig megtalálták annak nyomát, hogy a keleti fal egy része 1692-ben a folyóba omlott - mondta Nagy Csilla.
A keleti fal mellett előkerült egy feltehetően az építkezés során az állványzathoz használt fatörzs, melyből dendrokronológiai módszerekkel - a száraz és csapadékos időszakok váltakozását nyomon követve - meghatározható a fa kivágásának időpontja - tudatta a szakember.
Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester nyilatkozik a sajtónak a szegedi Huszár Mátyás rakparton zajló régészeti feltáráson 2025. július 4-én. Az ásatás a terület komplex megújítását célzó projekt része. MTI/Oláh Tamás
Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester elmondta, a régészeti feltárás a szegedi rakpart több ütemben megvalósuló a környezetet zöldebbé tevő, a városi hőszigethatást csökkentő felújításának része.
A fejlesztést a jelenleg jelentős gépjármű-forgalmat lebonyolító és részben parkolóként is használt rakparton úgy ütemezik, hogy minél kisebb közlekedési problémát okozzon, ezért nyárra előrehozták a régészeti és vízépítési munkálatokat - közölte a politikus.
A Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket elsőként feltérképező vízépítő mérnök, geodéta, Huszár Mátyás nevét viselő rakparton a vízvezetéket a Szegedi Vízmű Zrt., a szennyvízvezetéket a szegedi Hydroline-Bau Zrt. szakemberei cserélik ki. A munkálatok augusztus 19-ig tartanak, a tervek szerint a rakpartot a következő nap visszaadják a forgalomnak - tudatta az alpolgármester.
A szegedi vár falainak helyét - a korábban felújított közterekhez hasonlóan - a rakparton is a burkolaton jelölik majd.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
"Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt" - méltatta közleményében a Svéd Akadémia.
Ha kell, akkor erősítjük a drónfal kiépítését, és folyamatosan fejlesztjük a légvédelmi és szárazföldi képességeinket – fejtette ki írásbeli felszólalásában Hölvényi György. Felidézte, hogy Magyarország a NATO parancsnoksága alatt jelenleg is kulcsszerepet vállal a balti országok légtérvédelmében.