Oroszország továbbra is a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést jelenti az euroatlanti biztonságra, tehát ébernek kell maradni, többet kell befektetni a védelembe, bővíteni kell a védelmi ipari termelést az Atlanti-óceán mindkét partján, és továbbra is támogatni kell Ukrajnát – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.

− Szerkesztő úr, próbál az ember udvarias lenni, de kénytelen kimondani: bődületes hazugság az, amit a megbukott holland miniszterelnök állít, miszerint az az Oroszország fenyegeti Európát, amely négy éve nem tud elfoglalni három ukrajnai megyét sem. A figura miért engedhette meg magának, hogy félmilliárd európai embernek ekkorát hazudjon?

− Mark Rutte, a NATO főtitkára, miként a jelenlegi brüsszeli „elit” tagjai is, rutinos hazudozó. Azt a régi mintát követi, amelyet a Nyugat már az első világháború előtt is alkalmazott. Tavaly jelent meg magyarul Gerry Docherty és Jim Macgregor skót szerzőpáros Titkos Elit című könyve, amelyből kiderül, hogy 1891-ben, Nagy-Britanniában − befolyásos gazdasági, politikai és közéleti szereplőkből – létrejött egy Titkos Elitnek nevezhető társaság. Ennek fő célkitűzése volt, hogy hosszú távon elősegítse a birodalom világpolitikai elsőségét. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy a feltörekvő Németország veszélyezteti a britek világhatalmi pozícióit, ezért elhatározták egy olyan háború kirobbantását, amelyben legyőzhetik Németországot és a vele szövetséges Osztrák-Magyar Monarchiát. 1904-ben a franciákkal megkötötték az Entente Cordiale szerződést. Ezután már csak németgyűlöletet kellett kelteni Európában, majd kiprovokálni a háborút. A sajtó hathatós közreműködésével sikerült elhitetni a közvélemény nagy részével, hogy Németország háborúra készül, miközben a nyugati szövetségesek katonai ereje jelentősen meghaladta a németekét és a monarchiáét. A Nagy Háború kiprovokálásának és végső kimenetelének történetét ismerjük. Nyugaton ma Oroszország ellen folyik a gyűlöletkampány és az a híresztelés, hogy az oroszok Európa megtámadását tervezik. Brüsszel a háborús hisztériát évek óta gerjeszti, de nagyon meg kellene állni a szakadék felé vezető lejtőn, mert ami mostanában történik, az már túllép a politikai elmebaj legszélső határán. A megnyerhetetlen, emberek százezreinek életét felemésztő háború kitörése óta a brüsszeli vezetés súlyos euró milliárdokat húzott ki az adófizetők zsebéből. Az újabb háborús hisztériával, az Európát fenyegető orosz agresszió rémképével ez a társaság arra készül, hogy akár az ezer milliárdot is messze meghaladó gigahitel felvételével adósítsa el a tagországokat.

− Többet kell befektetni a védelembe − sulykolja a korábbi bukott holland miniszterelnök. Ez egyértelmű lobbizás a hadiipar mellett. A fősodor sajtó miért nem leplezi le ezt a manipulációt?

− Mark Rutte, miként Von der Leyen, Macron, Weber, Starmer, Merz és Tusk, ész nélkül támogatja az ukrajnai háborút, s ehhez a globalista zsoldban álló sajtó lelkesen asszisztál. A jelenség elkeserítő, mert az állítólag független és szabad nyugati sajtónak rá kellene mutatnia, hogy a háborúpárti politikusok mennyire tehetségtelenek, önteltek, arrogánsak és kártékonyak, hogy a korlátlan hatalom birtokában nem tartanak igényt hatástanulmányokra, a tagországok polgárainak véleményére. A sajtó nagy része sajnos ezt a politikát támogatja, amivel nem csak a háború áldozatait szaporítja, hanem Európa végromlását is jelentősen elősegíti.

Bánó Attila - családi archívum

− Bővíteni kell a védelmi ipari termelést az Atlanti-óceán mindkét partján − jelenti ki a szerzet. Azaz görcsösen erőlteti, hogy európai pénzek ömöljenek át az amerikai hadiiparba. Brüsszel miért nem lép fel az Európai Uniót gyengítő pénzszivattyú bekapcsolása ellen?

− Ez a brüsszeli vezetők jellemtelen lakájmentalitásával magyarázható. Ezek a politikusok nem az uniós polgároknak akarnak megfelelni, hanem annak a háttérhatalomnak, amely saját érdekei szerint mozgatja őket. Ez a hatalom húz hasznot az oroszellenes szankciókból, az olcsó orosz energiahordozók bojkottjából, az Ukrajnában elpocsékolt korszerű fegyverekből. Magunk alatt fűrészeljük a fát, de a brüsszeli héják azt hazudják nekünk, hogy ez valamiféle sikertörténet. A félrevezetett polgároknak végre fel kellene ébredniük és feltenni a kérdést: mi az ördögöt keresünk Ukrajnában? Miért avatkozunk be egy unión kívüli ország háborújába fegyverekkel és euró milliárdokkal? Milyen alapon formálunk jogot a beavatkozásra? Európa szempontjából sokkal gazdaságosabb lett volna nyilatkozatokban elítélni az atomnagyhatalom Oroszország ukrajnai akcióját, azután tovább dolgozni az uniós országok gazdasági lehetőségeinek jobbításán. Nem fűződik ugyanis érdekünk az amerikai demokraták ukrajnai „demokrácia exportjának” támogatásához. Rá kell mutatni, hogy Ukrajna beszippantása az unióba, illetve a NATO-ba őrültség, mert Oroszország ezt a provokatív keleti terjeszkedést – saját biztonságára tekintettel − nem tűrheti, miként az USA sem tűrne hasonló provokációt a saját határai közelében.

Molnár Pál

Kép: Bánó Attila – családi archívum