Miniszteri meghallgatások - Tisza demokrácia 4 percben
„Négy, azaz négy percet kérdezhetünk a miniszterjelöltektől, akiket négy évre választunk meg” – hívta fel a figyelmet Kocsis Máté a közösségi oldalán. A Fidesz országgyűlési képviselője bejegyzésében megjegyezte: Új demokrácia. Kocsis Máté később egy videót is közzétett a közösségi oldalán, amelyben baloldali újságírók kérdésére válaszol egy bizottsági meghallgatást követően. Négy percet adni egy képviselőnek arra, hogy egy négy évre megválasztandó minisztert kérdezzen, az 1990 óta egy új szokás – mutatott rá a politikus, aki hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy ő tölthette be a leghosszabb ideig, nyolc évig a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének a posztját, és büszke rá, hogy most Gulyás Gergely frakcióvezető egyik helyettese.
Orbán Anita: Magyarországnak megbízható partnernek kell lennie
A külügyminiszteri poszt várományosát a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is meghallgatta. Orbán Anita az ülésen üdvözölte, hogy az Információs Hivatal (IH) visszakerül a külügyminisztériumhoz, hiszen, ahogy fogalmazott, ez az ország első védvonala. Orbán Anita szerint a választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak rá, hogy hazánk külpolitikáját megreformáljuk, ennek pedig része a biztonság kérdése is. Ahhoz, hogy ezen a téren új fejezetet tudjunk nyitni, előtte ki kell vizsgálnunk azokat a vádakat, amelyek az elmúlt időszakban a magyar szolgálatokat érintették. „Utasítani fogom az Információs Hivatal igazgatóját, hogy rendszeresen számoljon be a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt” – fogalmazott Orbán Anita az átláthatóság jövőbeni növelése kapcsán. A miniszterjelölt szerint fontos, hogy az Információs Hivatalt hozzáértő és szakértő kollégák vezessék. Orbán Anita szerint az egyik kiemelt cél, hogy a megtört bizalmat helyreállítsák a nyugati szövetségesek és Magyarország között, ennek részeként pedig növelni fogja a külügyminisztérium az információ megosztást a partnerszolgálatokkal.
A legfontosabb a hivatal integritásának a helyreállítása, politikai tisztogatás pedig nem lesz – emelte ki. Orbán Anita szerint fontos célja az új kormányzatnak, hogy kidolgozzon egy életpályamodellt a szolgálatoknál dolgozók megtartása érdekében. A különböző hivatalok közötti versengést pedig ennek okán fel kell számolni.
Kampányüzemmódban ragadt Tarr Zoltán a parlamenti meghallgatásán
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt számolt be arról, hogy milyen tervei vannak a következő ciklusban. Tarr a meghallgatáson kampányüzemmódban ragadt, gyűlöletkeltőnek nevezte a Fidesz–KDNP elmúlt tizenhat évben mutatott nemzetiségi politikáját. Majd az egyetértés fontosságát hangsúlyozta, amit állítása szerint az előző kormány elvett. Később is csak a leköszönő kormányról beszélt, mivel szerinte a Fidesz 2015-től xenofób politikát folytatott.
Tarr azt mondta, pénteken fogják bejelenteni a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárt. A jövőbeli tervekkel kapcsolatban csak annyit árult el, hogy visszaállítják a nemzetiségi intézmények autonómiáját és biztosítják a finanszírozásukat. Emellett a szándékuk a nemzetiségi kultúrát úgy támogatni, hogy legyen jövőképe. A bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva Tarr Zoltán közölte: a jövőben is tudnak majd párbeszédet folytatni. Elmondta, hogy olyan helyként tekintenek az Országgyűlésre, ahol párbeszédet folytathatnak. Majd ismét az elmúlt tizenhat évet kritizálta, amikor úgy vélekedett, hogy a párbeszédet kinevelték belőlük. Felidézte az 1989-es rendszerváltást, majd a mostani kormányváltást is rendszerváltásnak titulálta. Tarr Zoltán a teljes kormányzati struktúrát nem kívánta felvázolni, csak ismét az egyeztetések fontosságát emelte ki. A miniszterjelölt tudatta, hogy a Tisza Párt lényegesen át akarja alakítani az önkormányzati rendszert, majd újfent a párbeszéd szükségességét emlegette. Ezután ismét csak az elmúlt időszakról értekezett, majd közölte, hogy átvizsgálnák a Bethlen Gábor Alap működését. De azt is fejtegette, hogy szerinte az előző kormány ki akarta vezetni Magyarországot az Európai Unióból.
Ígéretet tett a bizottság előtt az új környezetvédelmi miniszter
Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelöltet hétfő reggel hallgatta meg a parlamenti szakbizottság. Az állatkerti igazgatóból tárcavezetővé előlépő politikus előbb olyan hangzatos állításokkal rukkolt elő, mint hogy a minisztérium nevéhez David Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet. Beszélt új hazafiságról és arról is, hogy a fiatalokra szeretne építeni. Előkerültek súlyos kérdések A politikai szólamok mellett szakkérdések is az asztalra kerültek. Például az, hogy Gajdos jelentősen növelné a szennyvizek tisztítását és azok újrafelhasználását.
A miniszterjelölt azt is elmondta, hogy szerinte azzal kell számolni: az olyan országok, mint Románia vagy Ukrajna, egyre több vizet fognak visszatartani a saját területükön a Tisza vízgyűjtőjén. Arról is beszélt, hogy hamarosan moratóriumot hirdetnek a védett erdőkben a fakitermelésre. Hozzátette, az a terve, hogy a hazai nemzeti parkokban a természetvédelmi szempontok legyenek az elsődlegesek, ne a gazdálkodás. Gajdos azt ígérte, a jó dolgokon nem változtat A fideszes Koncz Zsófia azt kérdezte a miniszterjelölttől, hogy mi lesz a Te szedd! szemétszedési akció, vagy más környezeti nevelési programokkal. Gajdos elmondta, hogy a jó dolgok maradni fognak, azokon nem változtatnak.
A vasútrombolás korát le kell zárni, át kell lépni a vasútfejlesztés időszakába
Az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottsága hétfő délelőtt hallgatta meg Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelöltet. A tíz órakor kezdődött ülésen a jelölt ismertette programját, és válaszolt a bizottsági tagok kérdéseire. A meghallgatáson Vitézy Dávid mellett Tárkányi Zsolt is részt vett, aki a politikus bejelentése szerint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkáraként folytatja pályafutását. A bizottsági meghallgatást Vitézy Dávid azzal kezdte, hogy a korábban Lázár János által vezetett tárcánál vizsgálatokat indítanak az autópálya-koncessziók, a Budapest–Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd kapcsán is. – Együtt fogunk működni minden releváns hatósággal és a vagyonvisszaszerzési hivatallal is – közölte a miniszterjelölt.
A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy szerinte át kell lépni a vasútépítés időszakába. Felül fogják vizsgálni a vidéki vasútvonalak bezárását, új járművek beszerzésére írnak ki tendert, illetve az intercity járműflotta átalakítását is meg kell valósítani – tette hozzá. Nem fogunk tudni megoldani minden, a vasúttal kapcsolatos problémát, ezért a magyarok türelmét kérjük – jelentette ki a miniszterjelölt. A gyorsforgalmi úthálózat és az autópályák építésével kapcsolatban Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy a közúthálózat egészére kiegyensúlyozott politikát kell érvényesíteni. A mellékúthálózat harmada 30 évnél idősebb, a másod- és harmadrendű utak esetében pedig átfogó felújításokra van szükség – emelte ki. A budapesti reptér kapcsán a legfontosabb feladatnak a vasúti hálózatba való bekötést nevezte, a vidéki repterek esetében pedig a fenntartást nevezte különösen fontosnak.
Ruszin-Szendi Romulusz kivizsgáltatja a vezérkari főnöki időszakában neki épített luxusvilla beruházását
A Tisza-kormány a honvédelemmel kapcsolatos kevés ígéretét igyekszik beváltani, amivel remélhetőleg erősíti a bizalmat a Magyar Honvédség iránt, ami segíthet a toborzásban, többen vállalják majd a haza fegyveres szolgálatát – mondta Ruszin-Szendi Romulusz a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti hétfői meghallgatásán.
A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy nem vezetik be a sorkötelezettséget, önkéntes marad a magyar haderő, és hosszú távon sem küldünk katonákat Ukrajnába, a külföldi missziókat viszont folytatják, mert ezekben lehet gyakorolni a hadsereg képességeit és bizonyítani a felkészültségünket a szövetségeseink előtt. Azt is ígérte, hogy áttekintik a csádi misszió költségeit. Beszélt arról is, hogy kivizsgálják az egymilliárd forintért felépített vezérkari főnöki luxusvilla beruházását. Ruszin-Szendi Romulusz azt állította, hogy nem ő írta alá az ingatlan kivitelezéséről szóló terveket, vezérkari főnökként általában sem volt hatásköre a beszerzések és beruházások költségvetésére.
Hozzáfűzte: azért volt szükség ilyen ingatlanra, mert a mindenkori vezérkari főnöknek magas rangú delegációkat is kell fogadnia és a biztonsági előírásoknak is meg kell felelni. A miniszterjelölt azt is elmondta, hogy állami tulajdonban marad az épület, hasznosítani fogják. Ruszin-Szendi szerint vissza kell állítani a morált a honvédségnél, nagyobb megbecsülést, életpályamodellt ígért. – A legjobb toborzó az elégedett katona – hangsúlyozta. Fejleszteni kell az infrastruktúrát, a laktanyákat, eszközök beszerzésére van szükség. A hazai kis- és középvállalatok bevonását is fontosnak nevezte a hadiipari fejlesztésekben, ugyanakkor hibás döntésnek tartja, hogy kiszervezték magáncégekbe a hadiipar jelentős részét, ráadásul olyan vállalatok is beszállítók lehettek, amelyek a szövetségi rendszerünkön kívül esnek.
Személyes ügyeként beszélt arról, hogy visszavesznek minden katonát, akiket elbocsátottak az elmúlt évek úgynevezett fiatalítása címén, mindazokat, akik szolgálni szeretnének és megfelelnek a feltételeknek. Mint mondta, vezérkari főnökként nem tudta megvédeni őket, de most megteszi. Azt is ígérte, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a kézigránát-baleset körülményeiről szóló vizsgálati eredményt. Emlékezetes, hogy egy kormánytisztviselő maradandó sérülést szenvedett, miután felrobbant a kezében a gránát. Ruszin-Szendi szerint valaki elmulasztotta betartatni a kiképzési előírásokat, ezért történhetett meg a baleset. Arról is beszélt, hogy megszüntetik azt a szabályt, ami lehetővé teszi büntetett előéletűek katonai szolgálatát.
A katonáknak életpályamodellt is ígért az új miniszter. Szó esett még a 2017-ben indult Zrínyi haderőfejlesztési program folytatásáról és a volt Petőfi laktanya nevének visszaadásáról is, ami jelenleg Mária Terézia nevét viseli.
