Budapest nem hajlandó csak úgy átnevezni a Horn Gyula sétányt
2023. március 27. 16:14
A főpolgármester-helyettes szerint Sára Botond főispánnak nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak. A fővárosi közgyűlés harminc napon belül megtárgyalja, hogy Sára Botond főispán, volt fideszes józsefvárosi polgármester felszólításának eleget téve megváltoztassa-e a XIII. kerületi Horn Gyula sétány nevét, de ha a közgyűlés fenntartja azt az álláspontját, amit már kétszer is megszavazott, akkor marad az elnevezés – mondta el az általános főpolgármester-helyettes a Népszavának. „Sára Botond, bár főispán, még nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak” – fogalmazott Kiss Ambrus, hozzátéve, a Fővárosi Közgyűlés számára nem kötelező megváltoztatni a közterület nevét. Ha így tesz, Sára Botond a bírósághoz fordulhat, és majd kiderül, a bíróság hogyan ítéli meg az ügyet – magyarázta.
Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Sára Botond a Mi Hazánk bejelentése után küldte el a felszólítást a tavaly nyáron átadott sétány nevének megváltoztatásáról, az önkormányzati törvény arra a kitételére hivatkozva, hogy közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, márpedig Horn Gyula az 1956-os forradalom idején a karhatalmi erőknél teljesített szolgálatot, később pedig az állampárti Magyarország külügyminisztere volt.
A Népszava emlékeztet: bár vitás ügyekben ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását a közterület-elnevezésről, ebben az esetben ez nem történt meg, ugyanakkor az MTA egy másik ügyben egy civil szervezetnek már megtiltotta Horn Gyula nevének használatát.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
