A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság akkor válhat minden idők legjobb világbajnokságává, ha mindenki több mint 100 százalékot teljesít - jelentette ki a versenyt szervező cég vezérigazgatója a sportesemény önkéntes programjának általános képzési napján, szombaton Budapesten.
Nemzeti Atlétikai Központ – magyar epitok
Németh Balázs hangsúlyozta, hogy a világ 2023-ban megrendezésre kerülő legnagyobb sporteseményére több mint 200 ország, több mint 2000 sportolóját várják, valamint 3500 újságírót.
A vendégek eligazodását az a 2500 önkéntes fogja segíteni, akik regisztráltak a világbajnokság önkéntes programjába - tette hozzá.
Mint elmondta: a "Láss csodát" mottóval sorra kerülő bajnokságon, augusztus 19. és 27. között, vagyis kilenc nap alatt 14 versenyprogramra kerül sor és öt napon utcai futó és gyalogló versenyek is lesznek.
A többi között a Hősök teréről induló, majd a főváros látványosságait érintő és a Hősök terére visszaérkező maratoni futás.
Ezzel kapcsolatban kifejezte reményét, hogy a fővárost látva sokan beleszeretnek Budapestbe, illetve Magyarországba.
Arról is szólt, hogy egy "lerobbant, mérgezett" ipari terület helyén épül meg a 35 ezer férőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ, illetve egy új zöld parkkal is gazdagodik a főváros, ami jó Budapestnek és jő Magyarországnak.
Schmidt Ádám, a világbajnokság szervezéséért felelős kormánybiztos, az irányító testület elnöke hangsúlyozta, hogy a résztvevő versenyzőkön, sportvezetőkön és újságírókon kívül, mintegy 400 ezer látogatót várnak a Nemzeti Atlétikai Központba és egymilliárd nézőt a televíziók elé.
Ez óriási felelősség az önkéntesek számára is, hiszen a vendégek velük találkoznak először és nagy jelentősége lehet minden mosolynak, kedves gesztusnak. "Tegyünk meg mindent azért, hogy minden idők legjobb atlétikai világbajnokságát rendezze meg Budapest! Koronázzuk meg együtt a sportok királynőjét!" - fogalmazott a kormánybiztos.
Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, hogy az atlétika történetében ez az egyetlen esemény, amelyre még nem került sor Magyarországon.
A rendezés elnyerésének annál is inkább örül - folytatta -, mert 2005-ben is pályáztak a világesemény megrendezésére, ám akkor egy "banánhéjon elcsúszva" elúszott a lehetőség.
Végül felhívta a figyelmet arra, hogy sok, eltérő kultúrából érkező vendég érkezik majd Magyarországra augusztusban. Elsősorban az önkénteseken múlik, hogy milyen élményekkel távoznak - mondta Gyulai Miklós.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
