Életrajzi könyv a labdarúgó-válogatott első gólszerzőjéről
2023. április 5. 13:46
Életrajzi könyv jelent meg a magyar labdarúgó-válogatott 120 éve, április 5-én született első góljának szerzőjéről, Borbás Gáspárról.
libri.hu
Az évforduló alkalmából az eredeti helyszínen, a Millenáris Velodrómban tartott szerdai sajtóeseményt a szerző, Borbás Bence (a kötet címlapja szerint Borbás Barna – gondola) - aki Borbás Gáspár dédunokája - egy szellemidézéshez hasonlította, ugyanis a kötet a magyar amatőrfutballnak és a labdarúgásnak azt az 1901 és 1916 közötti időszakát eleveníti fel, amelyből tulajdonképpen minden kinőtt.
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy, az MLSZ-nek kiemelt feladata a múlt ápolása, ezért is kötelessége emlékezni a magyar válogatott első góljára, amelynek szerzőjét, Borbás Gáspárt kikerülhetetlen szereplőnek nevezte a sportág magyar történetében. Hozzátette: a Ferencváros balszélsője nemcsak a pályán, hanem azon kívül is nagyszerű ember volt.
Borbás Bence ismertette, a levéltári és sajtóforrások alapján az emlékezetes gól 1903. április 5-én a régi Millenáris pályán született, a mérkőzést a bécsi lapok szerint Budapest és Prága válogatottja játszotta, a vendégeknél a prágai német egyletek kombinált csapata lépett pályára.
A találkozó 2-1-es magyar győzelemmel zárult.
Az első magyar gól a 16. percben született, a hazai futball első doktori címével rendelkező játékosa, Borbás Gáspár révén.
Beszélt arról is, hogy dédapja elmondása alapján nemcsak a válogatottban, hanem a Ferencvárosban is neki tulajdonítják az első találatot, de nem talált olyan hiteles forrást, ami ezt alátámasztotta volna.
A szerző kiemelte, az Első gól című könyvének a második fele a Borbás Gáspár sportkarrierje utáni időszakról szól. A magyar foci hőskorának egyik legfontosabbb alakja ugyanis ügyvéd és fővárosi tiszti alügyész volt, majd Bajcsy-Zsilinszky Endre és mások mellett politikai háttérszereplő lett, 1944-45-ben pedig okiratok hamisításával és menlevelek kiállításával tevékenyen részt vett az embermentésben. Mint a kötetből kiderül, többek között a világhírű atomfizikus, Teller Ede családjának is segített a II. világháború borzalmai közepette.
Az eseményen megjelent Kertész Adrienne, Borbás Gáspár unokája - a szerző nagynénje -, akinek 32 éves koráig volt módja személyesen találkozni a könyv főszereplőjével. Elmondása szerint Borbás Gáspár szerény ember volt, aki soha nem dicsekedett a sikereivel, de miután sok méltatlan támadás érte, az élete végére megkeseredetté és visszahúzódóvá vált.
A kötet a Válasz Online Kiadó gondozásában jelent meg.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
"Ma az elmékért és lelkekért folyik a harc” - hangsúlyozta, és rámutatott, hogy ebben az anyaországiak hátországbeliként úgy tudják támogatni a külhoni magyarokat, hogy erőforrásokat biztosítanak „az eredményes védekezéshez szükséges alap, bástyák, árkok megépítésére”.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről.
Szerintünk a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Nem pusztán tudás, művészi teljesítmény, hanem életünket szabályozó elv. A művészetnek, csakúgy mint a tudománynak, vannak fejedelmei, hercegei. A hamis egyenlősdi mindnyájunkat züllesztő közönségességet eredményez.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
