Életrajzi könyv a labdarúgó-válogatott első gólszerzőjéről
2023. április 5. 13:46
Életrajzi könyv jelent meg a magyar labdarúgó-válogatott 120 éve, április 5-én született első góljának szerzőjéről, Borbás Gáspárról.
libri.hu
Az évforduló alkalmából az eredeti helyszínen, a Millenáris Velodrómban tartott szerdai sajtóeseményt a szerző, Borbás Bence (a kötet címlapja szerint Borbás Barna – gondola) - aki Borbás Gáspár dédunokája - egy szellemidézéshez hasonlította, ugyanis a kötet a magyar amatőrfutballnak és a labdarúgásnak azt az 1901 és 1916 közötti időszakát eleveníti fel, amelyből tulajdonképpen minden kinőtt.
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy, az MLSZ-nek kiemelt feladata a múlt ápolása, ezért is kötelessége emlékezni a magyar válogatott első góljára, amelynek szerzőjét, Borbás Gáspárt kikerülhetetlen szereplőnek nevezte a sportág magyar történetében. Hozzátette: a Ferencváros balszélsője nemcsak a pályán, hanem azon kívül is nagyszerű ember volt.
Borbás Bence ismertette, a levéltári és sajtóforrások alapján az emlékezetes gól 1903. április 5-én a régi Millenáris pályán született, a mérkőzést a bécsi lapok szerint Budapest és Prága válogatottja játszotta, a vendégeknél a prágai német egyletek kombinált csapata lépett pályára.
A találkozó 2-1-es magyar győzelemmel zárult.
Az első magyar gól a 16. percben született, a hazai futball első doktori címével rendelkező játékosa, Borbás Gáspár révén.
Beszélt arról is, hogy dédapja elmondása alapján nemcsak a válogatottban, hanem a Ferencvárosban is neki tulajdonítják az első találatot, de nem talált olyan hiteles forrást, ami ezt alátámasztotta volna.
A szerző kiemelte, az Első gól című könyvének a második fele a Borbás Gáspár sportkarrierje utáni időszakról szól. A magyar foci hőskorának egyik legfontosabbb alakja ugyanis ügyvéd és fővárosi tiszti alügyész volt, majd Bajcsy-Zsilinszky Endre és mások mellett politikai háttérszereplő lett, 1944-45-ben pedig okiratok hamisításával és menlevelek kiállításával tevékenyen részt vett az embermentésben. Mint a kötetből kiderül, többek között a világhírű atomfizikus, Teller Ede családjának is segített a II. világháború borzalmai közepette.
Az eseményen megjelent Kertész Adrienne, Borbás Gáspár unokája - a szerző nagynénje -, akinek 32 éves koráig volt módja személyesen találkozni a könyv főszereplőjével. Elmondása szerint Borbás Gáspár szerény ember volt, aki soha nem dicsekedett a sikereivel, de miután sok méltatlan támadás érte, az élete végére megkeseredetté és visszahúzódóvá vált.
A kötet a Válasz Online Kiadó gondozásában jelent meg.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
