Isten éltesse a magyar sajtó Kanadában élő doyenjét!
Európa sírásói
Európa német és egyéb nyugati árulói olyan balgák, hogy úgy születni sem lehet, csak drága, elit nyugati egyetemeken lehet ezt a fokot elsajátítani
Amerikai parancsra tönkreteszik az európai ipart és kereskedelmet.
Ez az extra balga banda elképzelhetetlenül sok, a saját nyelvén is analfabéta fiatal katonaviselt vagy annak kiválóan alkalmas férfít importál, a nagy munkaerő- és gyererhiányra hivatkozva.
Véletlenül sem jut eszükbe az a megkerülhetetlen biógiai törvény, miszerint egy egészséges hajlamú férfinek egy nőre van szüksége. Rettenetesen meg vannak lepődve, ha egy nekivadult, ösztöneit képtelen féken tartó férfi megerőszakol vagy még meg is öl egy nőt. Még ha a rendőrségüknek módjuk van rá, el is titkolják az esetet. Még akkor is igyekeznek titkolni, ha kisgyerekről van szó.
Egyes városok iskoláiban már ritkaságszámba megy a fehér német gyerek. Azt is félelemben tartják, ütik, verik, csúfolják a bevándorlók gyermekei, akik nem szívesen vagy egyáltaláén nem hajlandók németül tanulni.
Az olcsó orosz üzemanyag és nyersanyag letiltásával tönkretették a német ipart, sajnos Európa javarészével együtt. A hihetetlenül buta szankciókkal csak annyit értek el, hogy nyugat Európa továbbra is orosz olajat, gázt használ, kerülő úton, sokkal drágábban, az USA pedig továbbra is, pofátlanul, tonnaszámra veszi az orosz urániumot s minden mást, amihez kedvük van.
UKRAJNA
Ami Ukrajnát illeti, ez nem történelmi állam. Sohasem létezett, amíg a Szovjet nem csinált belőle egy adminisztrativ tagállamot, hogy még egy szavazatuk legyen az ENSZ-ben. Összesöpörtek egy látszat államot, nagyon jelentős orosz kisebbséggel kevesebb lengyellel, románnal, magyarral, krimi tatárral, ruszinnal hogy csak a nagyobbakat említsük. A nyíltan náci ukránok erőszakkal akartak nemzetállamot teremteni a kisebbségek elnyomásával. Amikor az oroszok erősen tiltakoztak, megszületett a Minszki Egyezmény.
Ha azt betartatják, ma is béke lenne.
Annak betartása nyugati aláírásra nógatóknak eszük ágában sem volt. Ezt Merkel maga erősítette meg: („https://moszkvater.com/merkel-varatlan-beismerese/) Tehát az EU+USA kényszerítette a oroszokat a támadásra. Azok, óriási haderejük birtokában nem szálltak meg nagyobb területet, mint amennyi a népesség alapján megilletné őket.
Nekünk is van elszámolnivalónk a náci ukránokkal. Igaz, Kárpátalja zöme ma már többségében szláv, de nem ukrán. Különböző időben, különböző kulturájú, rokon nyelvűek telepedtek be. Ezek zöme Rákóczi hívei, katonái voltak, a pánszlávizmusról nem is hallottak. Csak az első világháború előtt lepték el a vidéket a cári oroszország ügynökei, hatalmas szláv propagandát kezdve. Ennek alapjaira építettek az ukránok.
Az 1991-es népszavazásról néhány szó
Mindenekelőtt az 1991-es, autonómiáról szóló népszavazás eredményének tiszteletben tartását követelik a kárpátaljai ruszinok – írja a comments.a hírportálon megjelent közleményre hivatkozva a Kárpáthír.
Hiába szavazták meg
Az 1991. december 1-én tartott népszavazáson az urnákhoz járulók 78 százaléka támogatta Kárpátalja önrendelkezését, 81 százalék az ezen belül létrehozandó beregszászi autonóm magyar körzet létrehozását, Ukrajna azonban a mai napig figyelmen kívül hagyja az eredményt.
Ezért a ruszinok tanácskozásokon elfogadtak egy határozatot, melyben arra kérik az ENSZ-t, az Európai Bizottságot, az Európa Tanácsot és az EBESZ-t, gyakoroljanak nyomást Petro Porosenko elnökre.
Tehát a ruszinok legalább egy része sem kér a náci ukránokból. Nyugat erről sem vett tudomást.
RÉGI SZÉP IDŐK
Valamikor, nagyon régen, a királyok és hadvezérek is kiálltak a csatatérre s ha rászorultak, maguk is verekedtek. Néhány ott is lelte hősi halálát, vagy karjától búcsúzott..
A Világháború első és második fejezetében is akadtak szép számmal politikai vagy katonai vezetők, akiknek fiai a sáros, véres lövészárokban vagy az égő tanokban haltak hősi halált.
Ma már kissé más a helyzet. A fő (titkos?) hadviselő ország feje és fiacskája, óriási pénzeket zsebelt be az ukránoktól. Hálából elindítottak egy teljességgel maguk által kiprovokált háborút, amelyet az utolsó csepp ukrán vérig akarnak folytatni és ezzel Európát is nyomorba lökni. Ők az okosak, erősek és hatalmas pénzeket söpörnek a zsebükbe.
Eddig sikerült nekik százezreket megöletni, több százezret megsebesíteni – talán örökre munkaképtelenek tenni. Ha egy katona meghal vagy munkaképtelen lesz, az nem csak egy ember, hanem valakinek az öregkorában gondviselő fia, férje, apja, jövendőbelije. Százezrekre tehető azon szerencsétlen hajadonoknak a száma, aki soha sem tud férjhez menni s valószínűleg gyermeke sem lesz.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
